Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez
APJOK VIVIEN A marosi gyógyiszap útja Ez a tendencia tovább folytatódott az 1950-es években, amikor Batka István felfedezte a marosi iszap és a termálvíz jótékony hatásait, s ezeknek a helyi „kincseknek”41 a felhasználásával regionális reumakórház létesítését tervezte Makón.42 Ez az egészségturizmus felé tett első lépésként értelmezhető.43 Ennek a folyamatnak konkrét és fontos állomása (amely már Batka halála után valósult meg) a városi fürdő gyógyfürdővé minősítése, mely magában hordozta annak lehetőségét, hogy Makó és térsége lakóin kívül az ország más területeiről is ellátogassanak az intézménybe. A termálfürdő funkcióbővülésével elsősorban a helyiek éltek, hiszen a gyógyászati kezeléseket a társadalombiztosítás is támogatta44 Az 1990 és kétezres évek közepe közötti időszakban, ha voltak is törekvések a 20. század folyamán már oly sokszor felmerült (gyógy)turizmus fellendítésére, nem jelentek meg hangsúlyosan a sajtóban. 2005-től azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a makói (fürdő)turiz- mus vágyképének emlegetésével: 2005-ben a város vezetése engedélyt adott a marosi gyógyiszap strandról történő kitermelésére, ahol korábban ez nem volt lehetséges.45 2006-ban a helyi vendéglátóipari egységek és a fürdő vezetése forgalomnövekedésről számoltak be.46 2007-ben átadták a termálfürdő új épületegyüttesét a tanmedencével.47 2008-ban a sajtó a Maros-part reneszánszáról számol be.48 2009-ben a fürdő akkori vezetője, Kovacsics Imre artikulálta a fürdőnek a lokális idegenforgalomban betöltött központi szerepét.49 2010-ben már gondolkodtak a Maros hullámterének turisztikai hasznosításán,50 s 2011-ben nyitották meg a Maros KalandPart nevű kalandparkot.51 A Hagymatikum fürdőkomplexumot 2012-ben adták át - ezzel újabb korszak kezdődött a makói fürdőkultúrában,52 ami egyúttal új szálláshelyek nyitását ösztönözte,53 s ez egyértelműen jelezte a helyiek igényét a turizmus meghonosítására és fellendítésére. Ugyan a makóiak sok esetben nem érzékelik, de a nagyszámú romániai vendég a fürdőben már nemzetközi érdeklődést jelez, még akkor is, ha egyelőre (vagy ma már) egyirányú a kapcsolat.54 41 A marosi gyógyiszapot „Makó fekete aranya” néven is emlegetik, s mind az iszapot, mind a vizet Makó természet' kincseiként. Vö: http://www.spafordumagazin.hu/index.php/fuerdok/18-mako-fekete-aranya-a-marosi-gyogyiszap Letöltés ideje: 2017.09.17. 42 Medgyesi Pál, a Makó - Térségi Vfziközmü Kft. akkori igazgatója 2012-ben kifejtette, hogy Batka István a fürdővárosi létben látta Makó jövőjét. A reumatológus főorvos részletesen leírta, hogy az egészségturizmus (saját szóhasználatával „gyógy-idegenforgalom") milyen hatással volna Makó gazdaságára. Vö: https://www.youtube.com/watch?v=LLssiYDAH_c Letöltés: 2017.09.22. Úgy vélik, Batka terve a fürdő gyógyászat jellegének köszönhetően részben megvalósult. Vö: https://www.youtube.com/watch?v=mllbe02sDm_l Letöltés: 2017. 09. 22. 43 Batka Istvánt a „balneológia atyjának" is nevezik. Vö: https://www.youtube.com/watch?v=mUbe02sDm_l Letöltés: 2017.09.22. 44 Vö: http://hagymatikum.hu/szolgaltatasok/gyogyaszat/iszapkad-kezeles Letöltés: 2017.09.03. 45 ILLYÉS 2005 46 SZABÓ 2006 47 SZABÓ 2007 48 NÉV NÉLKÜL 2008 49 KORMOS 2009 50 BAKOS 2010 51 SZABÓ 2011 52 BAKOS 2012 53 SZABÓ 2012 54 Vö: Apjok 2015 448
