Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez
PURGEL NÓRA Egy szegvári „nagyatáder” A rendszerváltás előtti években a szegvári május elsejei felvonuláson minden évben részt vett: elöl a lovasok, hátul a kocsisok haladtak. Akkoriban a lovas hagyományokhoz kötődő idősek, meg a tőlük a tradíciókat átvevő fiatalok is együtt indultak a menetben, így Kovács Pál, Gila Márton lóháton ültek, a kocsisok pedig utánuk haladtak, többek között Kosztolányi István „prádés" kocsis, valamint id. Ágoston Gábor és fia. Mindenki ismerte a faluban Halász Lászlót később is, hiszen a falunapi rendezvények megjelenésével a helyi sportpályán kocsikáztatta az érdeklődőket. 1990 után részben saját lóval, részben a szintén falubeli Szeri Sándortól és Lucz Antaltól kölcsönzött lovával kocsiztatta a házasulandó párokat. Ily módon alakult ki a kettesfogat mind a fogathajtó versenyzéshez, mind a halottas kocsi húzatásához. Kocsiját óvta, tisztán tartotta, mosta, szárította és lakkal kezelte le, a barna és a sárga részeket egyaránt. A házuk udvarára színt csináltak neki, abban tartották. Egyszer kellett egy helyi bognár segítségét kérnie a javításban, mert az ópusztaszeri versenyről hazafelé tartva a mindszenti kompon nekiszaladtak autóval, és eltört a kocsirúd. Lovait önmaga tanította és szoktatta kettesfogatú versenyzéshez, a lakodalmak zajához vagy a temetői lassú menethez. Segédhajtói szegvári fiatalokból kerültek ki: ifj. Magyar Pál, ifj. Ágoston Gábor segítették a versenyeken. Humoros történeteket is megélt Halász László: egyszer egy ünnepélyen, míg megette ebédidőben a pörköltjét, addig a lovas társak megviccelték: bekenték az ostornyelét zsírral. Máskor az ülésre vízzel telt zacskót tettek, amire ráült, és vizes lett a nadrágja. Maga is szerette a viccet, sokszor mókázott a társaival, így nem haragudott meg a csínytevőkre. Fia, ifj. Halász László nem követője a lovas hagyományoknak, de be tudja fogni a lovakat a kocsi elé. Jelenleg is ilyen helyen dolgozik Szentes környékén, lovászok mellett, ahol nyolcvan lovat gondoznak. A múzeum számára megvásárolt kocsi ülését is ifj. Halász László pótolta, illetve állította helyre. A műtárgy élete a múzeumban Jelenleg a nagyatádi kocsi Halász Lászlóné családi házának udvarán, a kocsiszínben áll, mert a múzeum raktározási hely hiányában nem tudja tárolni. Megelőző műtárgyvédelmi eljárásban részesült az esetleges szúfertőzés ellen. Azonban a kényszerű tárolási körülményeket mihamarabb meg kell szüntetni, hogy korszerű, optimális műtárgyi környezetbe kerülhessen ez az értékes és egyedi, jelenleg jó állapotú tárgy. A tervek szerint könnyűszerkezetes épületet emelnek majd az egyik szentesi kiállítóhely udvarán, mely megfelelő adottságokkal rendelkezik a műtárgy kiállításához és további megőrzéséhez. 439
