Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez

PURGEL NORA Egy szegvári „nagyatáder' 1962. október 5-én fogadott örök hűséget egymásnak Halász László és Janó Valéria, és ezen a jeles napon is a nagyatádi kocsin szállította menyasszonyát. Ké­sőbb a mindszenti rokonokat mint ifjú házasokat is ő szállította, és más településre szintén elment lakodalmi kocsisnak. Gyakran volt részese az ún. sárgulásnak, azaz a főiskolai hallgatók ballagásának Hódmezővásárhelyen és Szarvason is. Fia, ifj. Ha­lász László ballagásán (1984) is szállította a fiatalokat a kocsi menetben, melyet a felesége is végignézett a szakadó esőben. Teherhordásra nem használta a kocsit, annál inkább kettesfogat-hajtó versenyeken vett részt Pusztaszeren, Szegváron, Szarvason, Nagymágocson, Szentesen. Előfordult, hogy a megmérettetés két-három napig is tartott. A megmérettetésekre mindig illően felöltözött, eleinte csizmanad­rág, fehér ing, csizma, kalap volt a versenyen viselt ruhája, és pokrócot terített a lábára a bakon ülve. A későbbiekben pantalló, nyakkendő, fehér ing volt a ruhavise- lete. Felesége - férje halála után - a csizmáját Magyar Imrének, a helyi néptánccso­port vezetőjének adta, hogy használják, táncoljanak benne a fiatalok. Fogathajtó versenyen (Ópusztaszer, 1981) A fotó Halász Lászlóné tulajdona

Next

/
Oldalképek
Tartalom