Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Purgel Nóra: Egy szegvári „nagyatáder”. Adatok egy műtárgy történetéhez
PURGEL NORA Egy szegvári „nagyatáder1 Tóth Ferenc említi Móra Ferenc írását is - Eladók a nagyatáderek címmel mely a nagyatádi kocsi makói eredete mellé áll 1925 szeptemberében a Délmagyar- ország hasábjain.3 Ezzel szemben Tárkány Szűcs Ernő a Néprajzi Lexikonban a kocsit hódmezővásárhelyi találmánynak írja le, mely a 18. sz. vége óta ismert, festett, fényezett, féderrel ellátott kocsi, elöl és hátul bőrüléssel, továbbá átmenetet alkot a teherhordásra alkalmas szekér és a személyszállításra is használható kocsifajták között.4 Herczeg Mihály, hódmezővásárhelyi helytörténész tanulmányaiban leírja, hogy a vásárhelyi kocsit könnyű vasas kocsiként tartották számon az írott források. A vásárhelyi kocsikészítők, név szerint Ács Lajos, Benkő András már az 1920-as évektől készítettek efféle járműveket. Mellettük az Orosházára áttelepült Hódy kocsigyár is ugyanezt a típust gyártotta. Véleménye szerint a szakirodalomban „vásárhelyi kocsi” név alatt a nagyatádi kocsi néven ismert féderes kocsit tartják számon. Herczeg Mihály egy másik írásában megjegyzi, hogy a parasztkocsitól és a kasos kocsitól az különbözteti meg, hogy ennek a kocsiszekrénye rugókon nyugszik. Köny- nyű vele megfordulni, mert a kerekek jobban aláfordulnak a kocsiszekrénynek. A keményfa belsőbordázat oldalát flóderozott diófa lemezek borították. Az első és hátsó sárhányó között elhelyezett föllépővas irányában mindkét oldalon kiemelhető suberdeszkát alkalmaztak. Ha lakodalomba, búcsúba mentek, kiemelték a suberdeszkát, és a betett karos bőrülésre ültek. Ha piacra mentek, a suberdeszka bennmaradt, szalmát raktak a derékba, melyen kiscsirkék is szállíthatóak volt. Sár- hányói ívesen görbültek a föllépővasig. A jármű kocsiszekrénye 227 cm hosszú és 54 cm magas, a kerék nyomtávolsága 120 cm, a hátsó kerék 1 méter magas. A kerekek nyomtávolsága is eltért a többi kocsitól: ez a vásárhelyi kocsinál 42 col, azaz 111 cm volt.5 Nagy Vera néprajzkutató írásában olvashatjuk, hogy a hódmezővásárhelyi vásárokon az 1940-es években kiemelkedő teljesítményt nyújtó vásárhelyi bognárok készítményei között megjelenik többek között a nagyatádi kocsi is." Az ekkori vásárokon megjelent iparosok közül az újságok beszámolói kiemelik a bognármestereket jellegzetes és híres helyi gyártmányaikkal, az igás kocsikkal, a nagyatádi kocsikkal és stráfkocsikkal. Nagy forgalmat azonban már ők sem bonyolítottak. »A gazda valamikor egy tehén árából megvette az igás kocsit, most pedig két tehén is alig futja. « - írta a Független Újság 1947. október 18-án”.6 Apátfalván „kamathordó” kifejezéssel illették a nagyatádi kocsit, mely típus a két világháború között vált népszerűvé a faluban.7 3 MÓRA 1925,1, 4 MNL3.1987, 683. 5 HERCZEG 1983, 266.; uő. 2015, 326. 6 NAGY 2015, 326-327. 7 MÓD 2015, 258. 432
