Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében A Börcsök- kereszt mellett dolgozott egy harmadik iparos is, Rózsa József asztalos. A horgosi származású mester bútor- és épületasztalos volt, de finomabb munkákra, citera, hegedű, nagybőgő készítésére és javítására is vállalkozott.40 A környéken a tanult mesterek mellett különböző iparosmunkák elvégzésére vállalkoztak a jó műszaki érzékkel megáldott parasztemberek, „kocamestörök" is. Ők kevés földdel rendelkező törpebirtokosok vagy éppen földnélküliek voltak, szerény jövedelmüket egészítették ki ezzel a tevékenységgel. Ilyen volt Bata András és Vecsernyés István, akik műszerészkedéssel, kerékpárjavítással foglalkoztak, és mindketten a Kancsal iskola közelében éltek, a feketeszéli határrészen. Megyeri Dezső és Simon Mihály a házépítő mesterségben jeleskedett. Az előbbi inkább a tető nádazásához értett, utóbbi pedig a falrakáshoz, de alkalomadtán a másik munkát is el tudták végezni. Csőke Pál nemhogy gazdasággal, de még házzal sem rendelkezett, így mástól vett bérbe tanyát. Ő piktorként dolgozott, de nagyon szerette szórakoztatni, nevettetni is az embereket. Tehetségét felismerve rendszeresen hívták a Népházba különböző rendezvényekre, ahol a színpadon vicceket, adomákat mesélt, maga által megírt vagy rögtönzött műsorszámokat adott elő. Magda János szeszfőzdéje a Nagyszéksós 50. sz. tanyájában működött. A pálinkafőző mesterség a családban apáról fiúra szállt. A főzdét még valamikor a XIX. század elején létesítették. A cefre kifőzésénél a gazda is részt vett a munkában, ő tüzelt az üstök alá a maga által vitt rőzsével, fával. Ilyen feltételek mellett a főzőt a pálinka 10%-a illette meg. A 20-as évek végén Magda János kimérési engedélyt váltott, így ezután fél liternél nagyobb mennyiséget is eladhatott egyszerre.41 A gazdakör népházi kocsmájában is az ő pálinkáját mérték. Kisszéksóson négy bolt volt. Ezeket általában parasztemberek működtették saját házukban, és a gazdálkodás mellett csak mellékkeresetnek számított. Egyetlen kivétel ez alól a Népházban 1930-ban nyitott bolt volt, amelyet a lakással együtt Jójárt Imre bérelt a gazdakörtől. Ennél korábban nyitotta meg boltját Fehér „Fucsi" István a Népház és a Kancsal iskola között, a 30-as évek végén pedig Ökrös György, közvetlenül a Kancsal iskola mellett. A negyedik a külső részen, a Kisszéksós-tó partján állt, a szabadkai út mellett. Magyari Ferenc boltjába néhány lépcső vezetett lefelé. Ez is lett a veszte, mert a laposban álló épületet elvitte az az áradás, amelyik 1940-ben a nagyszéksósi állomás mellett a kisvasút hídját is elsöpörte. Magyari Ferenc nem építette újjá az épületet, Jójárt Imre viszont ekkorra némi tőkét gyűjtött, és ő nyitott itt immár saját boltot. Ezeken a helyeken főként olyan árut tartottak, amely vagy a napi szükségleteket szolgálta, vagy háznál nem volt előállítható. Kínáltak itt cukrot, lisztet, élesztőt, petróleumot, lámpaüveget, festéket, esetleg kisebb szerszámokat: ásót, kapát, gereblyét. 40 VASTAG 1996, 383. 41 Uo. 379. 404
