Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

TÓTH ANTAL

Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

Ekkor teljes egészében városi tulajdonban volt Röszke-Szentmihály kapitányság Bodom-dűlője, jórészt a városé volt Mórahalom-Belsőjárás, Királyha- lom-Körösér, Átokháza és Csórva kapitányság Ruki-, Mérges- és Kereset- dűlői.4 Ezek Bodom kivételével a várostól legtávolabb eső területek, részben legelők, részben bérföldek voltak. A város közelében lévő Domaszék, Feketeszél, Nagyszéksós, Röszke-Szentmihály jórészt magánbirtokok voltak (pl. Nagyszéksós kapitányságban a város birtokai az összes terület 5%-át tették ki).5

A gazdálkodást befolyásoló tényező volt a termőföld minősége. Alsótanya ebből a szempontból is eltérő viszonyokat mutat. A Tisza menti, tápanyagban gazdag, tele- vényes agyagtalaj nagyon jó feltételeket biztosított a gazdálkodáshoz. A röszkei, szent- mihályi gazdák igyekeztek ezért a Bodomban néhány holdat bérelni a várostól, de ha tehették, még a nagyszéksósiak is megpróbáltak itt vagy a Bánátban földhöz jutni.

A város közelében, félkaréjban kitűnő feketeföldet találunk. Ilyenek a Rösz- ke környéki földek és Feketeszél kapitányság keleti része is. Ezeken túl átmeneti, agyagos barnahomok van a domaszéki, feketeszéli és nagyszéksósi kapitányságok egy részén. Még tovább haladva gyengébb minőségű homoktalajt találunk, egészen a város egykori határáig. A homokos részek között kisebb-nagyobb szikes, terméketlen részek is vannak.

A gazdasági viszonyok fontos jellemzője a birtok mérete. Az 1910-es évek elején Alsótanyán a következő birtokmegoszlást találjuk:6

A birtok mérete Törpe (0-5 kát. hold)

Kicsi (5-30 kát. hold) Kis-közepes (30-100 kát. hold) Közepes (100 kát. hold felett)

Birtokosok száma

2840

1872

227

15

Birtokok aránya 57%

38%

4,5%

1% alatt

A táblázatból kitűnik, hogy az alsótanyai birtokosok több mint fele már ekkor elaprózódott törpebirtokon igyekezett megélni. A kisbirtokosokkal együtt számarányuk a 95%-ot is elérte, uradalmi birtok pedig egyáltalán nem volt Alsótanyán. A mezőgazdaság általános jellegét itt a törpe- és kisbirtok határozta meg, ellentétben például Vásárhellyel vagy Debrecennel, ahol ekkor az 50-100 holdas birtokméret volt a jellemző.

4 SZŰTS 1914, 93.

5 Uo. 92-95. (táblázat alapján)

6 SZŰTS 1914, 99.

593