Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében Kisszéksós hosszú időn keresztül a szegedi határ része volt. Közigazgatásilag a városhoz tartozott, az alsótanyai Nagyszéksós kapitánysághoz, de soha nem volt önálló igazgatási egység. Pontos területi behatárolását tovább bonyolítja, hogy a térképek jelölése sem egységes, de még az ott élők sem egyformán használják a fogalmat. Általában Kisszéksós elnevezést használnak az országhatártól északra, a Madarász-tótól keletre fekvő területre. Mórahalom felől a terület határa észak-keleti irányban halad a Kisszéksós-tón keresztül egészen a Röszkét Mórahalommal összekötő útig. Kelet felől ez az út jelenti a határt, majd az egykori horgosi út (ma E75) egészen az országhatárig. Az általam vizsgált terület az itt felvázolttól kis mértékben eltér. Mivel a források tartalma szorosan összefügg az egykori és a mai közigazgatási határokkal, így területi szempontból az egykori Nagyszéksós kapitányságnak azt a részét mutatom be, melyet az 1950-es közigazgatási átszervezés során Röszkéhez csatoltak. Kisszéksós gazdálkodását a XX. század elejétől 1950-ig vizsgálom, itt is igazodva a források adta lehetőségekhez, így felhasználva néhányat a XIX. század végéről is. A helyi viszonyok bemutatásához szükségesnek érzem a környező területek gazdálkodásának felvázolását is, így Szeged-Alsótanyát fokozatosan szűkítem a vizsgált területre. A források közül kettőt emelek ki: A Röszke monográfia Településtörténet fejezet végén a ma Röszkéhez tartozó terület 1887-ben álló tanyáinak jegyzékét közli Juhász Antal, amelynek segítségével a tanyák XX. századi besűrűsödése vizsgálható.1 Egyrészt erre, másrészt az egyes gazdaságok felmérésére kiválóan alkalmas levéltári források az 1950. évi állatszámlálási gyűjtőlajstromok. A felmérésben szerepelnek a házszámok, a tulajdonosok neve, a gazdaságok területe és a jószágállomány. A forrást igen értékessé teszi, hogy közvetlenül a közigazgatási átszervezés után készült, tehát pontosan kirajzolódik belőle a vizsgált terület határa, a tanyák számozása azonban még a régi, így az 1887-es állapottal is összevethető. ▼ Kisszéksós Jakabffy Lajos 1919-ben kiadott térképén 1 Az általam vizsgált területhez a nagyszéksósi tanyaszámot viselő tanyák tartoznak.(JUHÁSZ 1996,199-203.) 389