Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája I. Emlékezettörténet. Múltidéző időrétegek A környezet és a történelem között kialakult viszonyban egy mély ökológiai érzékenység fejlődött ki. A kis hely témái a történeti kutatás szintjén is megnyilvá­nulnak. Az életet adó fizikai elemek, a fény, a föld, a tűz, a víz, a szél metaforái elő­térbe kerülnek. A kis helyek természetének kimondatlanul maradt világa, a terepen lévő építmények romemlékeit körülvevő táj növényeinek, állatainak élőhelye valami mögöttes világot rejthet el az emberek elől? Az emberi élet hagyományvilága a tör­téneti-ökológiai kontextus újraértelmezési folyamatába került. Ember és környezete kapcsolatában az ökokritikai gondolkodásmód szellemtudományi és természettu­dományi értelemben fontos kompetenciákat fejleszt. A Csókási szélmalom példáján mutatjuk be, hogy milyen kutatási problémák belátásával számolhatunk. A kulturális műtárgyakkal, a természetben, a tájban sorsukra hagyott romokkal, a történelmi idő mélyén hányódó kulturális emlékmintázatokkal hogyan tudunk értel­mező kapcsolatba lépni? Az idő rétegei az elmúlásban egymásra omolnak. A gondolko­dás és az érzelmek háttértapasztalata az emlékezet és felejtés határára kerül.1 Mire képes a múlt felidézett képmását bemutató látogatóbarát muzeológia, a néprajzi, ökológiai, kulturális antropológiai irányultságú történelemértés? Hogyan olvasunk a helytörténeti természet nyitott könyvében? Az eredeti regionális törté­neti tér szerves kultúrája minőségében különbözik attól a múzeumi emlékhagyaték területtől, ahol a régi dolgok mozaikszerű emlékanyagából rendezett kiállítást te­kintünk meg. A történelem és a társadalmi nyilvánosság egymásra ható szerkeze­tében látogatóbarát módon cselekvő muzeológia a múltidéző jelen kreativitására támaszkodhat. II. A Csókási szélmalom példája. Kontextus. Látvány. Visszaem­lékező elbeszélés Csókás: valamikor Hódmezővásárhelytől dél-keletre, Földeáktól északra fekvő falu volt. Egy 1456-ból származó oklevél is említi a települést. Csókást ek­kor Hunyadi János kapta meg új adománycímével. Ezt követően a Csanádi káptalan birtokolta. A viszonylag sűrű birtokváltásokat felsorolni nem célunk, de azt fontos megemlíteni, hogy a török 1552-ben történt nagy pusztítása után, Csókás faluban az összeírás 1557-58-ban már csak hét házat tartott nyilván. A falut 1686-ban a tatárjárás teljesen elpusztította. Az életben maradottak Vásárhelyre mentek lakni. Ezután már Csókás-pusztaként említik. 1 „ A szépség a szemlélőben születik.” (David Hume, 1757) vö.: LEHOCZKIJ. - WELLISCH M.: Drámapedagógiai módszerek a környezetbarát nevelésben - avagy dramatikus környezetpedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 1993.10. 64-69. ;EPSTEIN, S.: Integration of the Cognitive and Psychodynamic Uncons cious. American Psychologist, 44.1994.; WEISS, A.R: The Image and the Stream of Thought. Psychological Review, Tom. 30., 1924.; MANES, C.: Természet és hallgatás. Helikon, Irodalomtudományi Szemle. 2007. 3. 348-361.; GLOTFELTY, C.- FROMM, H.(szerk): The Ecocriticism Reader: Landmarks in Literary Ecology. Athens, University of Georgia Press, 1996.; The Selected Works of Arne Naess. Dordrecht, Springer, 2005.; ERIKSEN, T.H.: Kis helyek - nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Bp., Gondolat K., 2006. 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom