Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Barna Gábor: Adatok Mezey István katolikus kántor makói működéséről 1876–1889
BARNA GÁBOR Adatok Mezey István katolikus kántor makói működéséről 1876-1889 A kántorok, a kántortanítók általában képzett emberek voltak: járatosak valamennyire az orgonajátékban, a kottaolvasásban, de végzettségük alapján a versírásban is. Már a középiskolában tanulták mindazt a népének anyagot, amelyet későbbi működésük során használtak, vagy adott működési helyükön éppen nem alkalmaztak. Mindenesetre birtokában voltak egy olyan széleskörű, nemzeti nyelvű vallásos költészetnek, amelynek elemeiből, motívumaiból meríteni tudtak. Mindez meg is látszik énekszövegeiken. Felhasznált dallamaik pedig általában ismert énekek dallamai voltak. A kántor, a kántortanító egy-egy település vezető polgári rétegéhez tartozott, még akkor is, ha jövedelme nem érte el több más foglalkozási csoport (ügyvéd, kereskedő, gazda stb.) szintjét. Ám tanultsága, elfoglalt hivatala mindenképp a helyi társadalmak vezető rétegéhez sorolta. Ezt látjuk házassági és társadalmi kapcsolataikban is, amely a viszonylag szűk kisvárosi polgári, értelmiségi réteghez kötötte őt. A kántori szerzemények is nyilvánvalóan elsősorban e társadalmi réteg ízlését szolgálta ki, hiszen ez felelt meg saját ízlésviláguknak is. A kántor és a hívő nép általában az istentiszteleteken: miséken, litániákon, vecsernyéken, különféle egyéb szertartásokon, főleg temetéseken került és kerül egymással kapcsolatba. A temetéseken a halottas énekek mellett búcsúztatók is elhangoztak. Az elhangzó énekek közül a népnek lehetősége volt és van választani: a neki tetsző énekeket mind gyakrabban kéri, s akár kézírással lemásolhatja, megtanulhatja. Főleg a búcsújárás és a Mária-tisztelet alkalmainak énekei voltak kedveltek, a 20. század középső harmadáig pedig halottas énekek és búcsúztatók. Mezey István kántor (1855-1913) Évtizedek óta kutatom egy katolikus kántorcsalád, a Mezey család 19-20. századi életét és működését. Valóságos kántordinasztiáról beszélhetünk, hiszen a 20. század közepéig minden generáció több kántort is adott az egyházzenének. A dinasztiát alapító ős, öreg Mezey János kántor 1809-ben született Soltvadkerten és 1881-ben hunyt el Óbecsén. Pápán a bencés gimnáziumban hat osztályt végzett, kiképezték zenében és énekben is, azaz elvégezte a kisgimnáziumot.11827-től Sár- szentmiklós, Kiskunhalas, Kalocsa kántora. Sárszentmiklóson megnősült. 1832- ben vagy 1835-ben pedig Óbecsére került már házas emberként.2 Óbecsén kilenc gyermeke született.3 1 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (Arcanum Digitéka) ferences gimnáziumot ír. Szinnyei ugyan ferences gimnáziumot említ, de bencés gimnázium volt. Ennek levéltári anyaga azonban, épp a 19. század első feléből, megsemmisült. így Mezey János tanulmányainak nem tudunk utána járni. Bakonyvári 1898., Mészáros 1988. 2 Feleségét Károlyi (Károli) Annának hívták, aki 66 évesen 1878. április 5-én hunyt el Óbecsén. Sárszentmiklóson kötöttek házasságot 1829. október 8-án. anyakönyvi és plébániai iratai elvesztek. 3 Barna 2009. 445. 351
