Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Mód László: Mozaikok a makói szőlő- és bortermelés történetéből
MÓD LÁSZLÓ Mozaikok a makói szőlő- és bortermelés történetéből A jégesők pusztításáról nemcsak Raffai Ferenc, hanem 1912. augusztusában Gera Ferenc is beszámolt: „Két héttel ezelőtt határunkat különböző helyeken és mértékben ez évben már háromszor érte jégeső, nagy pusztítást okozván mindenféle növényzetben, szőlőkben 50—80%-ig; még szerencse, hogy legnagyobb erélyével a városon húzódott keresztül."141912-ben a tavaszi fagyok illetve az elkésett téli időjárás miatt a csapokon illetve a szálvesszőkön termés szinte egyáltalán nem mutatkozott.15 Gera Ferenc 1912. június 4-én keltezett tudósítása már a Maros hullámterébe telepített szőlőültetvényekről és gyümölcsösökről is említést tett, amelyeket a folyó áradása pusztulással fenyegetett.16 Raffai Ferenc tudósításaiban rendszeresen hírt adott a szőlőtermés mennyiségéről, az értékesítési viszonyokról, ez utóbbival összefüggésben pedig a borárakról is. Az 1896-os állapotokról a következő módon számolt be: „Az előző évi termésekhez viszonyítva az 1895-ik évi termést, átlag véve majd csak féltermést számíthatunk, még nincs reá vevő 15-16 írtért sem, holott a múlt években pl. 1892-iki termésért 23 írttól 26-ig fizettek. 93-iki szinten 94-ben bár igen gyönge borunk volt, mégis vették 18-20 írtjával, pedig a 95-iki termés minőségre sokkal előbb áll a 94-iki termésnél, mi ennek az oka? a felelet reá a sok olasz és műbőr."17 1896-ban a Borászati Lapok említést tett Makó város oltványtelepéről is,18 ami a Szeged központtal működő vándortanítók kezdeményezésének köszönhetően létesült.19 Raffai Ferenc egyik tudósításában is megemlékezett az anyatelepről, melyet a város alkalmazásában álló, havi bérezésben részesülő alkalmazottak gondoztak.20 A Borászati Lapok 1899. március 12-ei számában már megjelent Széli György polgármester aláírásával a telep hirdetménye is, ami 25 000 darab riparia portalis alanyba oltott, egyéves, gyökeres, első osztályú szőlővessző értékesítésére vonatkozott. Az eladásra kínált szaporítóanyag fajtaösszetétele a következőképpen festett: 10 000 darab kék kadarka, 3200 darab nagyburgundi, 2000 darab olaszriz- ling, 1800 darab mustos fehér, 900 darab szlankamenka, 3500 darab piros veltelini és 3300 darab kövidinka. A megrendeléseket Makó város tanácsa a vételár felének a megküldését követően fogadta el.21 1906 áprilisában a Borászati Lapokban újabb hirdetés jelent meg, amelyben Pák Kálmán gazdasági tanácsnok 5000 darab olasz rizlinget és 150 darab piros veltelinit kínált eladásra.22 14 Borászati Lapok 1912. augusztus 11.532. 15 Borászati Lapok 1912. június 9.424. 16 Borászati Lapok 1912. június 9.424. 17 Borászati Lapok 1896. május 24.380. 18 Major Miklós 1892. szeptember 2-án azt javasolta: a város szerezzen be filoxéramentes amerikai fajtákat, valamint a régi vásártéren létesítsen 2 holdon szőlőtelepet. Az 1901 -ben készített helyszínrajz szerint a telep a Vásárhelyi, a Mező utca és a Vágóhíd határolta térségen helyezkedett el. 1902-ben Királyhalomról 2000 db csemegeszőlő-vesszőt vásároltak, a kővetkező esztendőben a makói szőlőtelepről már 7596 db csemegeszőlő és 23 699 db borszőlő-oltványt értékesítettek. 1909-ben a telep állandó felügyeletére bizottság jött létre, amelynek az elnöke Berényi József lett. Az 1909/700. számú közgyűlési határozat kimondta, hogy a szőlőtelepen folyó munkák irányításával foglalkozó vincellért három évre fogadják fel, a szaporítóanyagot pedig a téli elvermelés előtt gondosan válogassák át, és a hibásakat felügyelet mellett semmisítsék meg. A közgyűlés ezen kívül azt is szerette volna elérni, hogy az oltványokat a közelben fúrt artézi kút felesleges vizével öntözzék. FORGÓ 2002, 254-255,; MÓD 2008, 203. 19 Borászati Lapok 1896. június 7.398. 20 Borászati Lapok 1896. november 15.736. 21 Borászati Lapok 1899. március 12.255. 22 Borászati Lapok 1906. április 8.277. 345
