Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLÄSSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat Az Egyenlőség didaktikusán tematizálta - az izraeliták ügyére vetítve - az állampatrióta királytisztelet és a modern nemzeti törekvések összefonódását. A lap országos zsinagógái körképe külön kiemelte - a kor ünnepkultúrájának lokális, felekezetközi vonását - a világi hatalom és más felekezetek részvételét az országos nemzeti vagy állampatrióta ünnephez kötődő zsidó istentiszteleten. Kaposvárott „Herzog Manó dr. főrabbi alkalmi beszédét a kath.jolikus] és ref.formátus] templomokban elhangzottak fölé helyezte a keresztény hallgatóság is.''30 Vukováron a főispán, a megyei hivatalnokok, a városi hatóság, a képviselőtestület, a két keresztény helyi dalegylet és a tűzoltóság is jelen volt az alkalmi istentiszteleten. Diamant Gyula főrabbi magyar nyelven beszédet, horvátul pedig imát mondott. A főispán az általa adott bankettre a hitközség rabbiját és elnökét is meghívta. Az istentisztelet végén a zsinagógában Győrött a Himnuszt, Csáktornyán a Szózatot énekelték. Harasztiban a lakosság felekezeti különbség nélkül megtöltötte a zsinagógát, és a katolikus pap is jelen volt. A király születésnapján Tolnán sehol sem tartottak alkalmi ünnepet, csak a zsidó iskolában, és a felekezetek közül egyik sem helyezte ki a nemzeti zászlót, csak az izraelita hitközség.31 Az orthodoxia magyar nemzet iránti lojalitása - az asszimilatív nemzeteszme és a kor nemzetiségi diskurzusai közepette is32 - a királyhűség szűrőjén keresztül került interpretálásra. Jól tükrözi ezt a mitrovicai példa tolmácsolása. A szlavóniai településen a nemzetiségi pravoszláv felekezet demonstratívan határolódott el a király születésnapjától, így végül a városvezetés a rabbinál talált helyet az ünnepi istentisztelet megtartására. „Mitroviczán, Szlavóniában Ő felsége születés napján a következő jellemző eset történt: A hatóságok Labas alispán, Kusevicz főszolgabíró és a polgármester vezetése alatt, kikhez a lakosság szine-java is csatlakozott, ünnepi istentiszteleten való megemlékezéssel akarták megünnepelni a király születésnapját. E nagy napon azonban a görög-katholikus templomot zárva találták és ekkor a menet a zsinagóga felé tartott. Itt a díszes menetet a hitközségi elöljáróság a bejáratnál fogadta és bevezették őket a zsinagógába, a hol a kántor a 21-dik zsoltárt elénekelte és azután Kaufmann rabbi hazafias beszéddel ünnepelte a legjobb királyt. Az alispán meghatva mondott köszönetét a hatóság nevében az ünnepélyért és elismeréssel adózott a zsidó polgárok hazafiasságának.”33 Az Egyenlőség 1917 januárjában a chanuka híreitől kezdődően pészách utánig, tavaszig hozta IV. Károly koronázásának országos és helyi vonatkozásait, valamint az új király zsidóságot érintő szimbolikus gesztusait. Ezekben a beszámolókban közölték egyrészt a rabbik beszédeinek kivonatait, másrészt más felekezetű állami méltóságok és társadalmi presztízzsel bíró hivatalt viselő személyek részvételét a koronázás napját követően tartott zsinagógái istentiszteleteken. 30 Egyenlőség 1894. aug. 24./ 8. Augusztus 18-án 31 Egyenlőség 1894. aug. 24./ 9. Augusztus 18-án 32 Vő. KONRAD 2009.170. 33 Zsidó Hiradó 1894. aug. 30.7-8. Hirek- Mitroviczán... 331
