Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLÄSSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat A közösségi zsinagógái beszédek (drasot) a premodern és tradicionalitásra törekvő zsidó közösségekben többnyire erkölcsnemesítő, feddő jiddis nyelvű szónoklatok voltak. A „népek nyelvén” - előbb németül, később magyarul - elhangzó homíliák viszont a zsidó felvilágosodás jelképei lettek. A történeti és helytörténeti kutatás változó időpontokhoz és eltérő személyekhez köti az első magyar nyelvű zsinagógái szónoklat megjelenését. A magyarországi zsidóság emlékezetében ez ma Löw Lipótnak, Löw Immánuel apjának a rabbinikus működéséhez kötődik. Köszöntő írásom ennek a kérdésnek a helyi vonatkozásait helyezi átfogóbb keretek és történeti szimbólumalkotási folyamatok közé. Miként válik a magyar nyelvű zsinagógái beszéd a modern magyar nemzeteszmével való azonosulás jelképévé? Hogyan épülnek egymásra az uralkodói hatalmi jelképek és a nemzeti szimbólumok zsinagógái környezetben? Az első magyar zsinagógái homüia Az első magyar nyelvű hitszónoklatot a neológ izraelita hetilap, az Egyenlőség cikkírója, Mandl Bernát 1903-ban egy német nyelvű, majd száz évvel korábbi sajtóközlésre alapozva Makó zsidó közösségéhez kötötte. Az Ofner-Pester Zeitung 1814-ben arról tudósított, hogy 1814. augusztus 2-án I. Ferenc király hadjáratról való szerencsés visszaérkezését hálaadó istentisztelettel ünnepelték. Schweitzer Fábián (1778-1856), a zsidó közösség jegyzője, a hitközségi iskola igazgatója mondott magyar nyelvű szónoklatot.2 A nemzeti nyelvű szónoklat a német zsidó felvilágosodás gondolatvilágában fogant, és képviselőik magyarországi megjelenésével tűnt fel. Chorin Áron (1766-1844) a prágai újhéber felvilágosodás szellemében a reformok 19. század eleji képviselőjeként a zsidóságot puszta vallásként határozta meg. 1827-től németül imádkozott az uralkodóért és a hazáért, valamint városi zsidó közösségek német/jiddis nyelvhasználatára tekintettel a németet kísérelte meg liturgikus nyelvvé tenni. Elképzelése a zsidó felvilágosodás társadalom(át)alakító törekvéseibe illeszkedett. Chorin fellépése a premodern, testületként működő kehila, a communitas judeorum felbomlásának kezdetét jelezte, s abban a folyamatban ért véget, amely létrehozta az izraelita felekezeti struktúrát. Chorin felfogásában az izraeliták szétszóratásával (galut) nemzetiségük is megszűnt, így nincs izraelita nemzet, hanem a zsidóság éppúgy csupán vallási közösség, mint a többi felekezet.3 Ennek keretében a földművelésre és az iparra való áttérést javasolta, engedélyezte a fedetlen fővel történő imádkozást, a vallási eredetű utazási tilalmakat semmisnek tekintve a szombati vonathasználatot. A keresztény világi hatóság támogatását kérte egy általa kinevezett „zsidó synodus” összehívására a vallási szokások megváltoztatása céljából.4 2 Egyenlőség 1903. márc. 8./ 6. Az első magyar hitszónoklat - Irta Mandl Bernát. 3 Feitel Mór: Literarische Nachrichten. Allgemeine Zeitung des Judenthums 1844. febr. 5./ 81. Idézi KOMLÓS 1997.29. 4 KOMLÓS 1997.16. 325
