Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei
PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl A Bölcsészettudományi Karon: Bálint Alajos - Lugosi születésű, 1920-ban érettségizett, a Ferenc József Tudomány- egyetem történelem-földrajz szakán végzett. Régész, Kassán múzeumigazgató, majd 1958-66-ban a JATE Ókortörténeti Régészeti Tanszékén dolgozott, 1964-től címzetes egyetemi docens.5 Csorba János - 1916-ban érettségizett a makói gimnáziumban Pénzes Zoltán (matematika-fizika szakos) osztályában. Az egyetem elvégzése után Makón ügyvéd. A Független Kisgazdapárt makói, majd Csanád megyei vezetője. 1941-től parlamenti képviselő, 1944-ben részt vett a német megszállással szemben az ellenállási mozgalomban; 1944 novemberében a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának alelnöke. 1945-ben Budapest első polgármestere, 1948-ig a Közigazgatási Bíróság elnöke. A Rákosi-korszakban Dévaványára telepítették ki. 1956-ban az újjászervezett Független Kisgazdapárt Intézőbizottságának tagja, Nagy Imre külpolitikai terveinek támogatója.6 Erdei Ferenc - A makói gimnázium tudományos és közéleti szempontból talán legnagyobb ívű pályát befutott tanulója. Már 16 évesen megfogalmazta: „Hiszem és vallom, hogy egy ország boldogulása nem határaitól függ”. Hencz Antal (magyar-latin szakos tanár) osztályában, 1929-ben tett érettségi vizsgája után a szegedi egyetem jogi és államtudományi karán folytatta tanulmányait. Horváth Barna jogszociológiai, Surányi Unger Tivadar gazdaságiam előadásai gyakoroltak rá nagy hatást. Az egyetem befejezése után ösztöndíjasként Ausztriában, Svájcban, Németországban és Hollandiában tanulmányozta a hagymatermelés és értékesítés korszerű formáit. Később politikus, szociológus, falukutató, a népi írók csoportjának tagja lett. A Márciusi Front meghatározó egyéniségének számított. 1937-ben Futóhomok című műve hozott számára először szakmai elismertséget. A Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja lett. 1944 őszén Szegeden bekapcsolódott a Függetlenségi Front szervezésébe, decemberben Makó jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere lett. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt alelnö- kévé, majd főtitkárává választották. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1949 júniusától földművelésügyi, 1953 júliusától igazságügy-miniszter. 1955-1956- ban a Minisztertanács elnökhelyettese. A forradalom alatt a Nagy Imre kormányán belül létesült szűkebb kabinet tagja. A szovjet hadsereg kivonulásáról tárgyaló magyar delegáció vezetőjeként november 3-án, a tököli tárgyalások estéjén a KGB letartóztatta, de néhány hét múlva szabadon bocsátották. 1957-től inkább a tudományos közéletben kapott szerepet, az MTA Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Az Akadémia főtitkára 7 évig, utána alelnök. Hat évig a Hazafias Népfront élén állt. A szociográfia egyik első jeles hazai művelője, az 1960-as évektől az agrárpolitikai reform szorgalmazója. Kétszeres Kossuth-díjas.7 5 KETSKEMÉTY 85. o. 6 https://hu.wikipedia.org/wiki/Csorba_JanosJpolitikus) -It. 2017.09.26. 7 FÜR 1985 269
