Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei
PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl A Dél - Alföldön az utóbbi 100 évben a legjelentősebb szellemi-tudományos centrummá vált a szegedi egyetem, amely a most 122 éves makói gimnáziumból kikerült diákok életpályáját döntően meghatározó, tudományos perspektívát nyújtó intézmény. Kapcsolatukat abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a makói gimnáziumból a szegedi egyetemre került diákok az egyetem tanszékein és kutatóintézeteiben milyen jelentős tudományos karriert futottak be, illetve onnan milyen külföldi egyetemekre, kutatóintézetekbe kerültek 1921-2016 között. I. A középfokú és felsőfokú oktatás lehetőségei a Maros-Tisza térségben A 19. század végén és a 20. század első felében, a polgárosodás és a dualizmus lendületes időszakában a gimnáziumok a műveltség és kultúra lokális kisugárzói voltak, egy nagyváros fejlődését, országos, nemzetközi elismertségét pedig meghatározta, hogy felsőoktatási intézménye, egyeteme van. A középiskolákból kerültek ki a középirányítók, míg az egyetemre kerülők alkották a vezető értelmiséget. A polgári korszakban az új társadalom állami és magánintézményeinek, szervezeteinek működtetése csak művelt, szakképzett munkaerő alkalmazásával valósulhatott meg. Az 1867-es kiegyezést követően, bekapcsolódva az urbanizá- lódás folyamatába, Makó fokozatosan a Maros menti régió gazdasági, közlekedési, közigazgatási, kereskedelmi és oktatási központjává vált. Az Eötvös-féle népoktatási törvény végrehajtása során iskolaépületeinek száma a millennium évére megduplázódott. Református kisgimnázium, polgári iskola, négyosztályú algimnázium, községi polgári fiúiskola, kereskedőtanonc-iskola, községi polgári leányiskola, iparostanonc-iskola alakult Csanád vármegye székvárosában. A századforduló környékén indult meg a tanyavilág iskoláinak kialakítása. Makó az 1890-es adatok szerint népességét tekintve az ország 12. legnagyobb városa volt, megelőzve Pécset, Kolozsvárt és Kassát. Az 1895-ben elkészült M. Kir. Állami Főgimnázium az 1906-ban beindított DMKE internátussal együtt a régió legjelentősebb oktatási intézménye lett. A századforduló évében tartották benne az első érettségi vizsgát. Többen jogi, tanári, mérnöki és tisztviselői pályákra léptek. A paraszti társadalom hagyományos értékrendjében a polgárosodás inkább az anyagi gyarapodás szintjén volt számottevő, így főleg a módosabb kisbirtokosok, iparosok, kereskedők és köztisztviselők gyermekei jártak a gimnáziumba, nagyon kevesen az ipari munkások, földmunkások, altisztek gyermekei közül, mert a tandíjak (évi 30 Ft) és egyéb költségek (5-15 Ft) magasak voltak.1 A 178 férőhelyes internátus főleg a Torontál megyéből, Békésből és Arad-Temesvár térségéből érkezett tanulók elhelyezését tette lehetővé. A szertárak, könyvtárak gyarapodásnak indultak. 1 A makói József Attila Gimnázium jubileumi évkönyve 1895-1970. Szerkesztette: Ollexik Viktor. Makó, 1971. p. 37. o. 267
