Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai" (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) Ellenben nagyon illett a nép öntükröztetési szándékába: Dózsa György eljárása a püspökkel szemben, majd urak általi megbüntetése meseszerű kisugárzása volt a nép „György királyban” való hinniakarásának. Az anekdota műfajból közölt anyag önmagában is értékes válogatás, elemzésre, továbbgondolásra alkalmas irodalmi szöveg. Makó polgári kori múltjának karcolatai, amelyek igazságtartalmaktól függetlenül a „svarcgelb" (osztrák) uralom, illetve a boldog békeidők hangulatát idézi, irodalmias humoreszkek formájában. A paraszti életírás természetesen nem versbe foglalt életút, de amiért mégis a nép- költészet ágaként értelmezi Tóth Ferenc, annak oka -Diós Sándor hagymakertész családi biográfiája alapján- a népélet saját sorsban való megszemélyesítése, a prózába foglalt paraszti szólásmód. Az öt elemit járt ember a betűvetés után az élet iskolájában szerezte meg az írástudás képességét. A Makó város élete Ferenc József uralkodás alatt c. munkája Tóth Ferenc szerint elsősorban a szerző észjárását tükrözi, de a család sorsaként mesélt folyamatos élethez igazodás, a zsellérnépesség társadalmi fölkapaszkodására is fényt vet. A költőien elmondott paraszti gondolatok jól összeválogatott versekben olvashatók, a fejezetnek ez a része lényegében a szerző irodalmi elemzését alátámasztó versközlés. A válogatás szempontja a tartalmi tipizálás, a népballadák esetében pl. a „Befalazott feleség", az „Árva", a „Szégyenbe esett lány” nemzetközileg is ismert balladai tárgyra vonatkoztak a versek. A lírai népköltészetet Tóth Ferenc „dalmondásnak" jellemzi apátfalvi gyűjtése alapján, de Kálmány Lajos gyűjtötte tréfás rigmusokat i idesorolja. A lényeg, hogy ezek a népi költők, bár a kevésbé tanult emberek közé tartoztak, az élet fordulatait képesek voltak a maguk módja szerint versbe foglalni. A „poétáskodás" már a reformkori Makón is dívott ( Hős István), de a népi verselés a polgári korban is folytatódott, a korral változva katonaversekkel, agitatív kortesdalokkal stb. Tóth Ferenc érdeme, hogy ez a sokszínű népi kultúra történeti megvilágításban és jellemző egyedi darabjainak értő közlésével napvilágot látott, s Makó néprajza újabb egyedi tartalmakkal gazdagodott. A városkutató Történetkutatói munkásságát legátfogóbban és mélyebben a monográfia köteteiben jegyzet fejezetei mutatják. A sorozat negyedik kötetének első tanulmánya alapos historiográfiai bevezető. Tóth Ferenc Szirbik Miklóstól kezdve Reizneren át Péter Lászlóig tekinti át a Makóról szóló történeti kutatásokat.17 17 Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk.: Blazovich László, Makó 1993. 25
