Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Míg a fiatalok közül néhányan a szovjet tankokra vártak, a város forradalmi szervei gyakorlatilag működésképtelenné váltak, s érdemi tevékenységet már nem fejtettek ki. Az üzemi tanácsok és munkástanácsok a passzív ellenállást választották, és a sztrájk folytatása mellett döntöttek. Fazekas és a rendőrség is a fejleményeket várta, beavatkozásukra e napokban nem volt szükség. Annál aktívabban készültek a helyi pártbizottsági funkcionáriusok és aktivisták, hogy Szegedről végre megérkezzenek a szovjet páncélosok, és itt is megkezdhessék a rendteremtést, illetve a restaurációt. Erre november 9-ig kellett várniuk. Noha e nap reggelén az Országos Rendőrfőkapitányság központi ügyeletese a Csongrád Megyei Rendőrkapitányságtól kapott információk alapján azt írta napi összefoglaló jelentésében, hogy „Makón még tartják magukat az ellenforradalmi erők. Közelebbit nem tudnak róla.",75 a bevonuló szovjet harckocsik árnyékában azonban még azon a napon hozzákezdhettek hatalmuk helyreállításához. Ennek egyik első lépése volt, hogy eltávolították az árulónak tartott (és később emiatt büntetőeljárás alá vont) Fazekas Lajos rendőrkapitányt a kapitányság éléről, helyére a városi pártbizottság aktivistája, Kalász József mint rendőr százados került, majd november 11-én 33 taggal Krajcsi György parancsnokságával és megbízható kommunista pártállami káderek részvételével megalakult a helyi karhatalom,76 amelynek tagjai nemcsak tevékeny, de többnyire brutális és kíméletlen résztvevői lettek a forradalom napjaiban szerepet vállalók későbbi elszámoltatásának. Makó Város Nemzeti Bizottsága formailag 1956. november 21-én szűnt meg, akkor sem önszántából, hanem a makói és szegedi karhatalmisták fegyveres erődemonstrációjának hatására,77 helyét ekkor vette át a megyei tanács végrehajtó bizottsági elnöke, Papp Sándor által megbízott ideiglenes városi VB-elnök, Forgó István vezette régi-új végrehajtó bizottság. Ez azonban egy másik, az eddigieknél sokkal tovább elhúzódó szakasz nyitó eleme volt: a restauráció és a megtorlás időszakáé.78 Irodalom 1956 és a politikai pártok 1998 1956 és a politikai pártok. Politikai pártok az 1956-os forradalomban 1956. október 23 - november 4. Válogatott dokumentumok. Szerk.: Vida István. Budapest, 1998. A forradalom hangja 1989 A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23. - november 9. Budapest, 1989. 75 Rendőrségi napi jelentések 1996,35. A Központi Ügyelet reggeli összefoglaló jelentése 1956. november 9. 76 TAMAS11981,48-51. 77 Csuthy Gizellától, az egyik szemtanútól tudjuk, hogy demonstratív megjelenésükkel és fenyegető föllépésükkel pufajkások kényszerítették lemondásra a nemzeti bizottság tagjait. MNL CSML ML 515. a. 4775/1957. Csuthy Gizella fegyelmi jkv., 1957. július 18. 78 A restaurációs folyamatról lásd részletesen MAROSVÁRI 2017d. 236
