Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Az MDP városi pártbizottságának funkcionáriusai azonban Hetényinével és a járási pártbizottsággal ellentétben e napokban is aktívak és kezdeményezők voltak. A nemzeti bizottság október 29-i megválasztásának kudarca láthatóan nem viselte meg őket, ezért a menteni, ami menthető alapon azt akarták megakadályozni, hogy a számukra még elfogadható helyzethez képest radikálisabb összetételű nemzeti bizottság jöjjön létre. Ehhez az e napokban leghűségesebb bázisukra, a téeszelnökökre és a téesztagokra támaszkodhattak,54 s mint a megválasztott nemzeti bizottság összetétele mutatta, ebbéli törekvésük sikeres volt. A nemzeti bizottság élére került volt szociáldemokrata vezetők nekik is elfogadhatók voltak, és ez azzal a reménynyel kecsegtethette őket, hogy velük, úgy is mint az új forradalmi hatalom vezetőivel, majd szót tudnak érteni. Mint korábban utaltunk rá, erre valamiféle szándék a szociáldemokrata vezetők részéről valóban megnyilvánult. Hasonló ambícióval tevékenykedett a járási tanács apparátusa is, ahol a szükséges hátteret Forgó István VB-elnök - apró megingása ellenére55 - meg tudta teremteni. Ezt jól mutatja az október 31-én megalakult járási munkástanács összetétele, amelyben - rajta kívül - kivétel nélkül a saját megbízható emberei kaptak helyet. S ha ez a szervezet érdemi tevékenységet nem végzett, mégis egyértelművé tette az erőviszonyokat a hivatalon belül, s ezzel a biztos hátországgal kezdhette meg a tényleges hatalomátmentés elősegítése érdekében a járási nemzeti bizottság szervezésének előkészítését. A hódmezővásárhelyi katonai alakulat október 30-i távozását követően az egyetlen tényleges fegyveres erő a rendőrség állománya maradt. Fazekas Lajos mindent elkövetett annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Ennek fontos és megkerülhetetlen eleme volt a nemzetőrség rendőrségi integrálása. Ez meg is történt, az október 29-én megalakult szervezet megszűnéséig a rendőrség (Fazekas) fönnhatósága és irányítása alatt (egy november 3-i esetet leszámítva, amikor egy volt rendőrségi besúgó, Hajdú Ferenc és néhány társa elvitte a rendőrségről az ún. spiclikartonokat és lemásolta azokat56) probléma- és konfliktusmentesen működött. 54TAMAS11981, 44-45. 55 Forgó ellen 1957 őszén az MSZMP szervei többségében megalapozatlan vádak alapján fegyelmi eljárást folytattak. A vizsgálat megállapította, hogy „Az ellenforradalom idején követett el hibákat, részt vett a felvonuláson, a nemzeti színű zászlót vitte. Jobban azokkal a személyekkel tanácskozott, akik igen aktívak voltak az ellenforradalom alatt (Kiss László, Horváth Áfgoston], Bugyi [Rezsőjné, Szűcs [Imre].”, de ennek ellenére elmarasztalásban nem részesült. MNN CSML SZL XXXIII. 3. MSZMP Archívuma. 9. Az MSZMP Makó Városi Bizottsága iratai. Személyi anyagok 1957-1989. Forgó István dossziéja. Kovács Istvánná feljegyzése a Makói Járási Pártbizottsághoz, 1957. november 14.; Retkes István megyei fegyelmi referens levele, 1957. október 19.; valamint Jellemzés, 1958. december 29.; MNLCSML SZL XXXIII. 3. MSZMP Archívum. 1. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága iratai. Fegyelmi ügyek 1957-1983.86. ő. e. Vastag Lajos fegyelmi ügye. 56 MNLCSML SZL SZMB. B.l. 1152/1957. Hajdú Ferenc és társainak pere. B. 1.1152/1957/6. szám. Jegyzőkönyv a Hajdú Ferenc és társai ellen indított bűnügyben 1957. november 28-29-én megtartott tárgyalásról. 7-9., FAZEKAS 1997,16-17. A Hajdú Ferenc és társai ellen indított perről és ezen belül különösen Fazekas János szerepéről lásd részletesen: MAROSVÁRI 2017e. 250
