Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVARI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja A számukról nem rendelkezünk adattal, de azt tudjuk, hogy összeütközésre a tüntetők és közöttük nem került sor, a kivezényelt dolgozók passzívan csupán „az emlékmű lerombolását nézték végig."10 Az első siker és az a tény, hogy a rendőrség nem avatkozott közbe, fölbátorította a mind nagyobbá duzzadó tömeget. A szobordöntést követően rövid időre szétszéledő emberek ezért késő délután újból csoportosulva demonstratív fölvonulást tartottak a városban, többek között Földházi Imre VB-elnök Páva utcai háza előtt is tüntettek. Ezt a tüntetést a rendőrség az oda kiküldött Kovács István rendőr főtörzsőrmester vezette járőr révén különösebb konfliktus nélkül föloszlatta. Egyéb összetűzésre aznap már nem került sor. A második nagy tömegdemonstráció október 27-én este volt. Ez az előző estinél jóval nagyobb létszámú és erőteljesebb fölvonulás volt, annak ellenére, hogy a helyi hatalmi szervek aznaptól az esti-éjszakai órákra kiterjedően kijárási tilalmat vezettek be.11 A tüntetők a gimnáziumnál gyülekeztek, majd együtt is és csoportokra bomolva is bejárták a város frekventált pontjait: a pártbizottsági épületekhez, a tanácsi épületekhez, a Vörös Csillag mozihoz, az MTH iskola és a rendőrség elé, illetve Földházi Imre a városi tanács VB-elnöke Páva utcai háza elé vonultak, de csupán a táblákat és a vörös csillagokat szedték és verték le, az épületekbe nem mentek be. Valóban éles helyzet a járási bíróságnál alakult ki, ahol a tömeg betört az épületbe, hogy kiszabadítsa a „politikai foglyokat", de mivel ilyenek nem voltak, az akció nem járt sikerrel.12 Az időközben odaérkezett Papp József rendőr hadnagynak (Fazekas Lajos rendőrkapitány közrendvédelmi helyettesének) és embereinek erőszak nélkül sikerült onnan kiszorítaniuk a tüntetőket. A tömeg azonban nem oszlott szét, és este 9 óra körül a Kossuth-szobor közelében összetalálkozott Kovács István rendőr főtörzsőrmester 16 fős szuronyos-puskás egységével, melynek Fazekas rendőrkapitánytól parancsa volt, hogy minden eszközzel, ha szükséges, fegyver használatával is akadályozza meg a további rendbontást. Mivel a fölszólításra a tömeg nem oszlott szét, Kovácsék brutálisan, puskatussal és gumibottal támadtak a békés tüntetőkre, az emberek ezt követően valóban szétszéledtek.13 Egy visszaemlékező14 szerint figyelmeztető lövés is dördült itt, de tényleges fegyverhasználatra - természetesen a puskatustól eltekintve - nem került sor. A harmadik nagy tömegdemonstráció az október 28-án délelőtt a városi tanács épülete előtt megtartott, s egyes adatok szerint több ezer fős parasztgyűlés volt, ahol a fölszólalók többsége az elvett, illetve kárpótlás nélkül tagosított földek visszaadását, továbbá a termelőszövetkezetek föloszlatását követelte. 10 MNL CSML SZL SZMB B. 1.1163/1957. Gulácsi Dénes pere. Gulácsi Dénes kihallgatási jkv., 1957. október 15. 11 Viharsarok, 1956. október 29. 2. 12 Dr. Strohner Ferenc akkori (utóbb a bíróságon létrejött munkástanácsban játszott szerepéért elbocsátott) járás-bíró szerint: „Politikai vagy gazdasági bűncselekmények miatt elítélt személy ebben az időben nem volt a börtönben, volt ott talán 4 személy, akik lopásért és egyéb erőszakos cselekményért voltak elítélve.” MNL CSML SZL. XXXIII. 3. MSZMP Archívum 1. MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága iratai. 3.13. ő. e. Dr. Strohner Ferenc levele, 1957. augusztus 5. 13 ÁBTL. 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Kovács István tanúkihallgatási jkv., 1958. február 4. 14 Gáspárovics János szóbeli közlése, ezt eddig más forrás nem erősítette meg. 219
