Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja A kommunista pártállam helyi hatalmi szerveit, a járási és városi pártbizottság vezetőit és aktivistáit, illetve a járási és városi tanács apparátusainak tagjait, noha a megkapott jelentések alapján számítottak valamiféle tömegelégedetlenség artikulálódására, a budapesti és a szegedi események átütő ereje meglepte, illetve készületlenül érte. Az első érzékelhető reakciójuk a védekezés volt: előbb többen Fazekas Lajos rendőrkapitánytól kérték, hogy adjon számukra menedéket a rendőrség épületében, majd amikor Fazekas ezt megtagadta, fegyvereket kértek, hogy fölkészülhessenek az önvédelemre. Ezeket a fegyvereket meg is kapták a rendőr- kapitánytól - Fazekas a két nappal előbb begyűjtött MÖHOSZ-fegyverekből adott át nekik -, de ezen túl az MDP Csongrád megyei központjától is kaptak korszerű honvédségi fegyvereket, egyes - nem bizonyított - adatok szerint nem csupán karabélyokat és géppisztolyokat, hanem géppuskát is.5 A fölfegyverzett aktivisták folyamatos telefonügyeletet tartottak, éjszakai őrséget állítottak, és behúzódtak a székházaikba a támadásra várva, de ezek a támadások elmaradtak.6 A védekezés mellett azonban - elsősorban a városi pártbizottság járt ebben élen - röplapok előállításához fogtak, továbbá az üzemi és termelőszövetkezeti aktivisták mozgósítását kezdték meg annak érdekében, hogy nyugtassák és csillapítsák az esetleges elégedetlenkedőket, és megakadályozzák, hogy ez az elégedetlenség tömegessé váljon és ez az utcára vigye az embereket. Ezt a célt azonban hatékonyan nem, illetve csak részlegesen tudták teljesíteni, hiszen ha október 24-én még nem is (akkor még túl nagy volt a sokk a szovjet tankok aznap délelőtti tömeges átvonulása láttán], október 25-én délután már mind nagyobb számban jelentek meg csoportokba verődő emberek a város utcáin. A rendőrség mint a kommunista állampárt egyetlen helyi fegyveres szerve szintén az esetleges indulatok kitörésének megelőzésén, a nyugalom fönntartásán és az események mederben tartásán dolgozott. Fazekas Lajos rendőrkapitány folyamatos telefonkapcsolatban volt fölötteseivel, egyrészt formális fölöttesével, a BM Csongrád Megyei Főosztály vezetőjével, M. Szabó István államvédelmi őrnaggyal, másrészt informális fölöttesével, Hetényi Józsefnével, az MDP Makó Járási Pártbizottság első titkárával, s mindkét irányból azt az utasítást kapta, hogy akadályozzon meg mindenféle rendbontást. A fölöttes utasításoknak megfelelően járt el akkor is, amikor fegyvereket adott át a pártbizottságok aktivistáinak, illetve a tanácsok vezetőinek. 5 Glemba Pál városi MDP-titkár későbbi vallomása szerint a városi pártbizottságon a MÖHOSZ-fegyvereken kívül csupán 4 géppisztolyuk volt, melyeket a megyei pártbizottságtól kaptak (ÁBTL. 3,1.9. V-145872. Faze-kas Lajos vizsgálati dossziéja. Glemba Pál tanúkihallgatási jkv., 1958. február 11.), de ennél bizonyosan több fegyver volt náluk. Lásd még Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Szegedi Levéltára (MNL CSML SZL) Szeged Megyei Bíróság iratai (SZMB) Büntetőperes iratok (B. I.) 608/1957. Kovács János és társai pere. Jegyzőkönyv a Kovács János és társai ellen indított bűnügyben 1957. július 3-án megtartott tárgyalásról. 3. Gervai Miklós tanúvallomása 6 MNL CSML SZL XXXIII. 3. MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága Archívuma. (MSZMP Archívum). 8. MSZMP Makó Járási Bizottság iratai. 1959.1. ő. e. Járási pártértekezlet jegyzőkönyve. Az 1959. október 18-i járási pártértekezlet jkv. Kardos János megbízott járási titkár beszámolója 3. Ezekben a napokban mintegy 50-60 kommunista állt készenlétben a pártbizottsági épületekben. ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. A Szegedi Katonai Bíróság B. II. 64/1958. számú ítélete. 217
