Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A társutas kisgazda Dobi és Dinnyés számára a „demokrácia kereteit” ekkorra már egyértelműen a kommunista jellegű demokrácia értelmezés fogalmai, paneljei töltötték meg politikai tartalommal. „A demokrácia két embertípust különböztet meg. Az egyik, aki dolgozik, a másik pedig spekulál, rémhíreket terjeszt, suttog a demokrácia ellen. Az előbbi tiszteletet érdemel, bármely pártnak is legyen a tagja, a másik azonban, bármelyik demokratikus pártnak a jelvényét is hordozza a gomblyukában, hitvány ember marad, aki csak tehertétel a nemzet életében” - mondta a kormányprogram vitájában Diny- nyés Lajos miniszterelnök 1947 júniusában. A dinnyési miniszterelnöki retorika, az általa használt kommunikációs panelek már nem bírnak érdemi megkülönböztető jelleggel a kommunista nyelvi struktúrákat tekintve. Az előbb idézett szavakat akár Rákosi Mátyás is használhatta volna. 1947 júniusára a kommunisták és a társutas kisgazdák között demokrácia értelmezésben megszűnik a lényegi különbség. Pusztán árnyalatnyi különbözőségek maradnak meg, erre példa Z. Nagy Ferenc kisgazda nemzetgyűlési képviselő megszólalása 1947 júniusából. Z. Nagy szerint a kisgazdák nem voltak és nem lesznek marxisták, de nem is marxistaellenesek, s ebből fakad a demokrata kifejezést érintő fogalomhasználata is: „A magántulajdon alapján álló demokraták vagyunk.” Az árnyalatoktól függetlenül kijelenthető: 1947 nyarán a Kisgazdapárt megszűnt önálló demokráciaértelmező aktorként működni a magyar politikai kommunikációs mezőben. 1947 júniusa radikális változást hoz a kisgazda tematikájú demokrácia-diskurzus tekintetében; e folyamat jelképes végállomása, amikor 1948 márciusában az FKgP balatonkenesei értekezletén a Szovjetunió államhatalmi struktúráját, mint a „demokrácia, új, biztosított formáit kereső” rendszerként írják el, amelyhez a kapcsolódás „biztos alapja lesz Magyarország felemelkedésének."38 2.2. A parlamenti vita mint a demokrácia-diskurzus sajátos terepe A koalíciós években a parlamenti viták kiemelt terepét jelentették a demokrácia fogalmát, értelmezését érintő diskurzusnak. A nemzetgyűlésben a köz- társasági államforma bevezetéséről vagy a Károlyi Mihály érdemeinek törvénybeiktatásáról szóló jogszabályjavaslat vitájakor is előkerültek demokrácia-értelmező kommunikációs panelek. Élesen kitetszett a demokrácia-fogalom használatbéli különbözősége a kormányprogramok vitáiban vagy a képviselői interpellációk elhangzásakor, ugyanakkor a demokratikus államrend védelméről, illetve az emberi jogok védelméről szóló törvényjavaslat vitái tekinthetőek leginkább diszkurzív csomópontnak, ugyanis az eltérő nyelvi struktúrák e diskurzusokban azonosíthatóak legmarkánsabban. 38 Kis Újság, 1948, március 9. 197
