Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban 1947 májusa és júliusa az a periódus, amikor Nagy Ferenc - politológiai értelemben puccsszerűnek - tekinthető lemondása jelent a politikai diskurzusok legfontosabb témáját. Ebben a két hónapban a kommunisták a demokrácia-fogalom birtokolásáért vívott kommunikációs hadműveletben - az erő államhatalmi vetületű pozíciójából - döntő győzelmet arattak a kisgazda demokrácia-értelmezés felett: a polgári-jogállami demokráciát akaró kisgazda tömb megszűnt legitim és szervezett keretek között működni Magyarországon, politikusai emigrációba kényszerültek; a kommunisták iránt lojális kisgazda körök pedig a kommunista demokrácia-fogalomhoz szorosan illeszkedő demokrácia-értelmezést használtak 1947 júniusától. Ebben az időszakban megfigyelhető, rekonstruálható az a jelenség, amikor a hivatalos kisgazda álláspont a demokrácia terén éles fordulatot vesz, és döntő módon átalakul. 1946. február elején majdhogynem kizárólagos jelleggel a kisgazda demokrácia-értelmezés számára adatott meg a szükséges közéleti és kommunikációs tér. Február 1-jén a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán első, a nemzetgyűlés előtt elmondott államfői megszólalásában2 nem mondta ki ugyan a demokrácia kifejezést, de beszédében az emberi jogok és a szabadságvágy fontosságát hangsúlyozta, amely nyelvi panelek a kisgazda demokrácia-fogalom meghatározó elemei voltak. A kisgazda Kis Újságban 1946. február 2-án Dessewffy Gyula nemzetgyűlési képviselő, a lap felelős szerkesztője üdvözölte a köztársaság kikiáltását, szerkesztői jegyzetében a kisgazda szellemiségű demokrácia-értelmezést népszerűsítette. Dessewffy szerint a szabadság és a demokrácia szellemi és lelki tartalma az új magyar államiság alapja. „A magyar élet immár írott törvények alapján a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia jogait és kötelességeit állami berendezkedésünk és mindennapi életünk tízparancsolatává, alkotmányává avatja"3 - fogalmazott a kisgazda politikus. Kulcsfogalomként jelenik meg e cikkben is a szabadság, a jogok és az alkotmányosság. Dessewffy amellett érvel, hogy a demokrácia iránti igény a magyar lélekből fakad, erre jelentenek példát a magyar szabadságharcok és a vallásszabadságért folytatott évszázados küzdelmek; paradoxnak nevezi, hogy csak legutolsónak tudott az ország a „csatlósállamok kényszerű sorából” szabadulni, ugyanakkor a magyar nemzetnek „a lelkében volt legkorábban jelen" a szabadságszeretet. A következő demokratikus feladatnak az önkormányzatiság kiépítését és a „félelem- mentes élet kereteinek" a meghatározását nevezi. Elvként mondja ki, hogy „jogoktól törvényes ítélet nélkül megfosztani” senkit se lehessen. 2 Elhangzott a nemzetgyűlés 13. ülésén 1946. február 1-jén. Nemzetgyűlési Napló 1945-1947. Athenaeum, Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Könyvnyomdája, Budapest, 1946.1. kötet. 353-354. p. 3 DESSEWFFY Gyula: Az új világrend eszményei köztársasági törvényünkben. Kis Újság, 1946. február 2.1. p. 188
