Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Forgó Géza: „Ez az egyetlen törvény, amit elismerni nem fogok”
FORGÓ GÉZA „Ez az egyetlen törvény, amit elismerni nem fogok" Dr. Nikelszky Jenő útja Makó város polgármesteri székébe A városi rendőrkapitányoknak jogi képesítést írtak elő - ezzel dr. Nikelszky rendelkezett mert el kellett látniuk nem csak rendészeti, hanem közigazgatási feladatokat is. Erről már az 1883. évi I. te. is rendelkezett. A rendőrkapitány tagja volt a városi tanácsnak, de nem volt szavazati joga.17 A törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok - pl. Makó - rendőrségének államosítását a kormány 1919. október 1-én 5047/1919. M.E. sz. rendeletével hajtották végre. Ezzel a törvénypótló rendelettel - az 1920. évi I. törvénycikk e szabályzást is hatályban tartotta és emelte egyúttal törvényerőre - kezdődött meg az állami rendőrség megszervezése.18 Makón ekkor ez nem indulhatott meg, mert az elbukott háború után a város idegen megszállás alatt volt. A bevonuló francia hadsereg egységeit a román katonaság váltotta fel 1919. június 17-én. Ennek híre napokkal korábban elterjedt, nem kis riadalmat keltve. Dr. Petrovics György polgármester - más városok szomorú tapasztalatai miatt - igyekezett a várható szigorú rekvirálásokat megakadályozni. Tarnay Ivor helyettes alispán dr. Nikelszky Jenő kíséretében Szegedre utazott a francia parancsnokságra, hogy tájékozódjon és egyben tiltakozzon a román megszállás ellen. Szegeden Vertán Endre segítségével jegyzőkönyv is készült, amit Párizsba továbbítottak, eredmény nélkül.19 Tarnay visszaemlékezése szerint a francia parancsnok, Charpy tábornok kedvesen fogadta őket, arra hivatkozott, hogy Makó környékének megszállása már a hatalmi kör túllépése volt. Ő már semmit sem tehetett, a parancsot végre kellett hajtania, így június 15-én kivonult a városból a francia hadsereg. Nem hivatalosan csak egy harminc fős különítmény maradt a rend fenntartására. A küldöttség még találkozott Károlyi Gyulával is - a szegedi kormány miniszterelnöke -, de ő sem tudott biztatót mondani. így Makón aggódva várták a román megszállást.20 A román hadsereg 1920. március 29-ig tartotta felügyelete alatt a várost és okozott sok nehézséget a lakosságnak. A megszállók felállították a katonai prefek- túrát Olteanu őrnagy vezetésével. Róla dr. Nikelszky is megemlékezett: „...sokat tett a túlkapások meggátlására, a fegyelmezetlen és a magyarokat gyűlölő katonákkal szemben azonban sokszor tehetetlen volt.”21 A városparancsnok Rambella őrnagy lett, míg dr. Popovics György kisjenői ügyvédet Csanád vármegye polgári prefektusává nevezték ki. Június 26-27-én kötelezték a megyei és városi tisztviselőket hűségeskü letételére. A megyeiek megtagadták ezt, a városiak nem, de kijelentették, hogy kényszer alatt tették. Dr. Nikelszky Jenő, Gyulai János helyettes közgyám, Paku Imre árvaszéki ülnök és Szántó János alszámvevő nem voltak hajlandók letenni az esküt.22 17 Kopasz 1973.336. 18 Kopasz 1973.343. 19 Petrovics 1921.96. 20 Tarnay 1920/1.2. 21 Vermes 1929.47. 22 Tarnay 1920/2.1. 170
