Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Forgó Géza: „Ez az egyetlen törvény, amit elismerni nem fogok”
Nikelszky Jenő Majorkán (Szepes vármegye, Szlovákia) született 1887. december 26-án. Édesapja Nikelszky János tanító1, édesanyja Scholtz Kamilla. Az evangélikus vallású család gyermekét az alapfokú iskola elvégzése után a késmárki Evangélikus Kerületi Líceumba íratta.2 A líceumot az 1898/1899-es tanévben kezdte meg. Jó eredményei voltak, ezért több alkalommal is részesült ún. szorgalmi jutalomban, amelyeket az intézmény támogatói alapítottak. így pl. megkapta a Reiner György, a Wéber Mihály, a Szelényi Károly, a Napravszky Zsuzsanna, a Steiner Károly alapítványok díjait. Közösségi munkája 7. osztályos koráig - 1904/1905-ös tanév - nem emelkedett ki a többiek közül, ekkor azonban az Ifjúsági Magyar Önképzőkör könyvtárosa lett és a Zenekörben hegedült.3 A 8. osztályban szinte megtáltosodott. 1906-ban dr. Szelényi Károly líceumi tanár elhunytakor tartott „megindító, érzésteljes beszédet a hálás tanítványok nevében”.4 Ifjúsági elnöke volt a Magyar Önképző-és Olvasókörnek, amely 1905. szeptember 30-án alakult meg. 27 gyűlést tartottak, ezeken tíz, Nikelszky Jenő által írt költeményt tárgyaltak meg! Sajnos ezekből egyet sem ismerünk. A Téli dalok és a Danol, danol a madárka c. verseit még a jegyzőkönyvbe is felvették. Az egyik pályaműve első helyezést ért el, és 10 korona jutalomban részesült. Vörösmarty emlékezete címmel felolvasást tartott, beszédet mondott vagy verset szavalt az 1905. október 6-i, az 1905. október 31-i és az 1906. március 15-i ünnepségeken. 1906. március 10-én A Thököly vasból címmel fogalmazott írását olvasta fel. Május 20-án pedig a Késmárk Szállóban a bécsi béke 300. évfordulója alkalmából a Bocskai ünnepségre- „úgy egyházunk, mint alkotmányunk szempontjából fontos történeti tény kellő méltatására” - összegyűlt közönség az ő megnyitó beszédét hallgathatta meg.5 Kezelte a líceum ifjúsági zene- és dalkörének pénztárát is.6 Rendkívüli szorgalmával már ekkor széles körű műveltségre tett szert. Sorban adta be dolgozatait. A dr. Goldmann Simon-féle alapítvány a II. Rákóczy Ferenc fejedelem és a kuruc mozgalom lefolyása nemzeti életünkre, különös tekintettel a nemzeti önállóság és az önérzet felkeltésének eszméjére címmel kiírt pályázatán első díjat érdemelt ki, ami ekkor 50 koronát jelentett.7 Görög nyelvből pedig a Xenophón Memorabilia c. könyve alapján kiírt pályázaton is első helyezést ért el.8 Az 1905/1906-os tanév évzáró ünnepségén saját költeményét szavalhatta el, amelyet Jóny-díjjal jutalmaztak. A diákok líceumtól búcsúzó beszédét is ő tartotta. Az érettségin a 27 diákból mindössze három ért el jeles eredményt, de közöttük találjuk Nikelszky Jenőt is.9 FORGÓ GÉZA „Ez az egyetlen törvény, amit elismerni nem fogok” Dr. Nikelszky Jenő útja Makó város polgármesteri székébe 1 Haan 1885.132. 2 Személyi lap értelmiségi munkakörű alkalmazottakról (1942). MNLCsML Makó 3 Grósz-Bruckner 1899-1905. 4 Bruckner 1906.14. 5 Bruckner 1906.64., 89., 90. 6 Bruckner 1906.48-49. 7 Bruckner 1906.64. 8 Bruckner 1906.64. 9 Bruckner 1906.62., 98. 168
