Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Urbancsok Zsolt: Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége
URBANCSOK ZSOLT Makói zsidó polgársors. Szemere [Schwarz] Manó élete és tevékenysége A Schvarz család társadalmi emelkedése, elfogadottsága, amely az 1920-as, 1930- as évek fordulóján volt talán a legjelentősebb, ellentmond Erdei Ferenc azon kijelentésének, hogy a makói zsidók a társadalmi életbe sohasem illeszkedtek be.14 Inkább Gyáni Gábor megállapítása igaz, miszerint: „a gyors kulturális aszszimiláció során idővel csökkent, sőt olykor szinte el is enyészett a származási megkülönböztetés, mint folytonosan nyilvántartott társadalmi attribútum”.15 1933- ban Schvarz Sámuel súlyos agyvérzést kapott, majd nem sokkal később, még ugyanabban az évben elhunyt. A fűrészüzem irányítását két fiatalabb fia, Sándor és László vitte tovább. Izsó jogi doktorátust szerzett és ügyvédként praktizált, Jenő köztisztviselőként dolgozott. Manó fiatalkoráról nem sokat tudunk. Az első világháború idején tartalékos tisztjelölt. Valószínűleg 1916-ban vonult be a seregbe, a frontot is megjárta. Albániában súlyos maláriát kapott. 1916-1925 között nem tartózkodott Makón, 1925 májusától viszont ismét makói illetőségű. Korábban hosszabb időt tölthetett külföldön, francia, román és angol nyelvtudását ekkor szerezhette meg. Nem sokkal később, hogy elérte az önálló kereskedővé váláshoz szükséges harminc éves kort, vállalkozásai sorát indította. 1932-ben cséplőgépet vett és bércséplés- sel foglalkozott, amelyet 1938-ig folytatott. 1932/1933-ban Ford buszokat vásárolt, majd 1933-ban társaskocsi, azaz menetrend szerinti személyszállítási iparengedély kérelemmel fordult a polgármesterhez. Iparát 1934-től öt év időtartamra kapta meg. Három buszával (amelyek 30, 12, illetve 10 személyesek voltak], hét útvonalon szállította az utasokat a város különböző részeibe.16 1934-ben gabona- és terménykereskedő ipart, 1935-től pedig ásványolaj- és vegyitermék- kereskedő ipart is szerzett.171932 és 1938 között tehát egy időben négy külön-böző vállalkozási tevékenységet folytatott. Végig önálló kereskedő volt, nem számítva egy rövid, 1935-1937 közötti időszakot, amikor az ásványolaj- kereskedelemben Miklós Izsóval társult, azonban nézeteltéréseik, majd perük miatt Manó a társaságból kivált, a vállalkozást egyedül vitte tovább. Bár a fatelep vezetésében nem vett részt, annak ötödrészben tulajdonosa maradt. Jövedelméről, vagyoni helyzetéről keveset tudunk, mivel a város adókivetési főkönyvei ebből az időszakból hiányoznak. Vállalkozásai közepes méretük ellenére tisztes megélhetést biztosítottak számára. A zsidótörvények bevezetéséig neve nem szerepelt a virilis polgárok listáiban. 1938-ban vette meg a megyeházzal szemközt, a Hunyadi utca 2/b számú emeletes lakóházat, valamint fele részben tulajdonosa volt a mellette vélő Megyeház utca 1/b alatti Iritz-féle ingatlannak is.18 1934- ben feleségül vette Iritz Annát [Ancit], aki a népes Iritz- nemzetségnek abból az ágából származott, akik már a 19. század első felében üvegesiparral foglalkoztak Apósa az 1873-ban született Iritz Fábián, akinek a Deák Ferenc utca 7. szám alatt volt üveg- és por- ce-lánüzlete, maga is iparos. Anna nagyapja, Iritz Herman [Hertz] és dédapja, Sámuel privilegizált céhtagok voltak Édesanyja, Pillischer Aranka Szegedről származott, szintén iparos családból. Házasságukból két gyermek született, Veronika 1936-ban és András 1938-ban. 14 Erdei Ferenc: Makó társadalomrajza, MMF 27. Makó, 1982. 15 Gyáni Gábor: A magyar polgári elitek értékrendszere és regionális változatai. In: Tér és Társadalom 24. évf. 2010/2.5-16. 16 MNL CsML ML Makó Város Polgármesteri Hivatalának iratai (továbbiakban: MVPH) 6107/1940. 17 MNL CsML ML MVTI Iparhatósági iratok, lajstromkönyvek. 18 MNL CsML ML Makói Járásbíróság iratai - Ingatlan nyilvántartási iratok 11.327. sz. tkb. 152
