Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Tóth István: Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata
TOTH ISTVÁN Szeberényi Lajos Zsigmond főesperes és a szlovák nyelv használata Az orosházi járás főszolgabírája Tótkomlós főjegyzőjéhez írt levelében számolt be az új induló lapról: „A békéscsabai pánszláv agitáció Baukó György szerkesztésében és Vicián György kiadásában egy „Slovenská Rodina" című tót nyelvű, évenként tízszer megjelenő lapot adott ki, melynek első száma Békéscsabán f. évi január 8-án jelent meg 1000 példányszámban. A lappéldányok egy részét Tótkomlósra küldték el január 8-án, terjesztés végett." A terjesztést ugyancsak a Baukó György által vezetett „Tranoscius” könyvkereskedés végezte. Házaló vagy utcai terjesztését nem engedélyezték. Csak előfizetés útján juthatott el az olvasóhoz.31 így már világi lapja is lett az alföldi szlovákságnak. A fejlécen a profilt „Társadalmi, gazdasági, népnevelődben jelölték meg. A bevezetőben pontokba szedve érvelnek a lap léte és szükségessége mellett, hangsúlyozva a politikai pártoktól való függetlenségüket - kifejezett kultúrafejlesztő, népnevelő szándékukat. Kifejezésre juttatták azt a nézetüket is, hogy a politikában és azzal határos kérdésekben nem kívánnak állást foglalni. A szerkesztőség anyagai sem maradtak meg. Ezáltal nem ismert számunkra a teljes szerzői kör. 1935-ben minden bizonnyal öt stabil személyből állt a szerkesztői és írói gárda. Ezek Baukó György felelős szerkesztő, Szekerka János felelős kiadó, Gercsi János, Kerepeczky András, Pely János szerkesztőségi munkatársak.32 Idővel több segítő cikkíró is megjelenik a lap hasábjain. így Mekis Ádám káplán, Dorkovits Mihály, a kulturális mozgalom aktív szervezője, Kvasz György ügyvéd, a csabai szlovák mozgalom vezető egyénisége. Mekis Ádám többnyire a vallásos témájú cikkek megírását vállalta, ill. az ünnepek vallásos, biblikus hátteréről írt. Legtöbb cikke 1935-ben jelent meg. Dorkovits Mihály a hazaszeretetről, az anyanyelv és a nemzetiségi származástudat megerősítéséről írt. Kvasz György pedig a nemzetközi szerződések, szervezetek jogi hátterét, a belső gazdasági és adószabályok magyarázatát tette hozzáférhetővé az olvasók számára. Voltak, akik csak egy- egy alkalommal jelentek meg írással - Miklya Pál, Vajda Andrásné, Vajda András. Kezdetben- az első két esztendőt figyelve-a vezércikkek jelentős része (1935-ben) a Národny Hlásnik és Národné Noviny cikkeinek átvétele. A Národny Hlásnik és a Slovensky Lúd c. lapokból többnyire az általános műveltséghez szükséges cikkeket vették át. A gazdasági ismeretekhez pedig a Rolnícke Noviny szakcikkeit használták fel. Ezeknél a cikkeknél mindig tisztességgel jelölték a cikk származási helyét, de ez nem jelenti azt, hogy a lap montázsolt lett volna. Az öttagú szerkesztőség munkabírását mutatja az a tény is, hogy a cikkek 80%-a mindig az ő tollúkból származott. 31 BmL- Orosházi járás főszolgabirájának iratai 1/1934., BmL-Tótkomlós község elnöki ir. 2/1934. ein. 32 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba - Szekerka János hagyatéka. - Fényképek gyűjteménye. - Hd. 90.1.78. Neg.ltsz.: 36 637; A „Slovenská Rodina” c. újság szerkesztősége 1934. X.28. Az első év kisméretű, A/5-ös nagyságban 16 oldalon jelent meg. Az előző év tapasztalatait leszűrve, az 1935-ös évben már az A/4-esnél valamivel nagyobb, B/4-es nagyságban, 8 oldalon jelent meg. Ez már jobban hasonlított az újságformátumra. 142
