Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai" (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) 1964-ben kinevezték a Makói József Attila Múzeum igazgatójának, és maradt is az egész nyugdíjazásáig. Múzeumigazgatóként méltó folytatója neves elődei, Pesovár Ernő néprajzkutató, Péter László irodalomtörténész munkásságának. Mint minden kisváros közgyűjteményi vezetője, ő is „kulturális mindönös” volt, abban az értelemben, ahogy az egykori néptanítót is „a falu lámpásának” tekintették. Tehát a szellem, a tudás munkálójának, amit rendkívül sokoldalúan fejtett ki. 1969-ben sikerült neki föltámasztania a Makói Múzeum Füzetei sorozatát, Péter László 17 évvel korábbi kezdeményezését. Ennek a sorozatnak nagy érdeme, hogy a történelmet helyhez, személyekhez köthetővé teszi. Empirikus építkezések, esettanulmányok ezek, amelyek a köztörténet nagy kérdéseit egyedi világukban ragadja meg, általános fogalmakat tesznek plasztikussá (pl. úrbér)1 Múzeumi munkásságának idején emelték az intézmény új épületét, s ekkor alakult ki a múzeum udvarában a Makót és környékét bemutató néprajzi gyűjtemény: a hagymás ház, az apátfalvi ház, és a különböző mezőgazdaság épületekből álló együttes. Jelentős szerepe volt az Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban létesült skanzen makói hagymás házának kialakításában. Neki köszönhető, hogy az Espersit-ház irodalmi múzeum lett. A neves irodalom- és művészetpártoló ügyvéd házában tanulmányozható József Attila, Móra Ferenc, Juhász Gyula makói tevékenysége, Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula és Vén Emil festészete. Tóth Ferenc munkásságának köszönhető, hogy aki a város és környéke történelmével, József Attilával, a népi írók mozgalmával, Erdei Ferenccel, Hollóssy Kornéliával, Páger Antallal, a makói hagymával és Nemzetei Parasztpárt megalakulásával akar foglalkozni, nem kerülheti meg a Tóth Ferenc alkotta, forrásokban és ismeretekben gazdag historiográfiát. Nyugdíjazása után vezető szerepet vállalt Makó akkor alakuló, első sorban a kultúrához kapcsolódó civil szervezeteinek, egyesületeinek létrehozásában, működésében. Többek között az Erdei Ferenc Társaság, a Szirbik Miklós Társaság és a Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség számíthattak támogatására. Tóth Ferenc munkásságát szülővárosa 1990-ben Díszpolgári címmel, Csongrád Megye Közgyűlése 1998-ban Megyei Alkotó Díjjal ismerte el. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. augusztus 20-án „Tóth Ferenc nyugdíjas múzeumigazgatót több évtizedes magas színvonalú tudományos és művelődésszervező munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.2 2002-ben az Országos Honismereti Szövetség Bél Mátyás - Notitia Hungáriáé Emlékéremmel ismerte el helytörténeti kutatásait. Ugyanezért, valamint a fiatalok honismereti érdeklődését felkeltő és kielégítő, évtizedeken át folytatott szakmai-szervező munkásságáért a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 2001- i közgyűlésén „tiszteletbeli rag" címmel tüntette ki. 1 Lásd bővebben „Tanulmányok. Tóth Ferenc köszöntése. Makó, 1998. c. kötet hátoldalának összefoglalóját: A Makói Múzeum Füzetei 2 T. Bernátsky Sára: A „75 éves helytörténész” A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei 38.. Makó, 2004. 14
