Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története Miután már beszerezték a szükséges engedélyeket a Műemlékek Országos Bizottságától valamint a Szegedi Városi Múzeumtól,58 kénytelenek voltak anyagi okok, valamint a földtulajdonossal való egyeztetés hiánya miatt elhalasztani az Intézet által javasolt dombegyházi ásatást, helyette inkább a csanádapácai feltárás tervét vetették fel, amit anyagilag az alispán is támogatott.59 Az Intézet elfogadta ezt a javaslatot.60 Banner ezzel kapcsolatban a következő levelet küldte a Társulatnak: „Méltóságod kegyes voltf. évi április hó 14-én 263/1939. sz. leiratával engedélyt adni arra, hogy a dombegyházi határban levő templomalapot a vezetésem alatt álló intézet a nyár folyamán felásathassa. Tisztelettel bejelentem, hogy ezt az ásatást a közbejött és ez idő szerint elháríthatatlan akadályok miatt csak 1940 nyarán végezhetem el. A rendelkezésemre álló összeget szeretném a Csanádapácán folytatandó középkori templom és falu kutatására fordítani. Ezért tisztelettel kérem Méltóságodat, kegyeskedjék (...) engedélyt adni arra, hogy a csanádapácai templom alapjait tárhassuk fel a nyár folyamán. Egyúttal bejelentem, hogy az ásatásokat ez alkalommal is Dr. Bálint Alajos egyetemi adjunktus fogja vezetni, aki a mezőkopáncsi, kaszaperi és mezőkovácsházi templomok és az utóbbi helyen feltárt középkori házak ásatásánál erre a munkára legalkalmasabbnak mutatkozik."61 Egyúttal további támogatást kért az ásatás és vezetője, Bálint Alajos számára, mivel a Társulattal kapcsolatos megegyezés értelmében a Régészeti Intézet csak a szakmai oldalát tudta biztosítani az ásatásoknak, az anyagi fedezet megteremtése a Társulat dolga volt.62 Ennek kapcsán a Régészeti Intézet vállalta a leletek (kopáncsi, kaszaperi, mezőkovácsházai, makó-vöröskereszti) restaurálását, konzerválását.63 Azonban a Társulat egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, már nem tudta fedezni az ásatások anyagi költségeit, ezt mutatja az elnök javaslata, hogy ne végeztessenek a közeljövőben ásatásokat. A pénzügyi okokon kívül szerepet játszott a javaslatban, hogy az eddigi ásatásokat vezető Bálint Alajos Kassára ment „s mindaddig, míg a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Régiségtudományi Intézete részéről ásatási vezetőként újabb szakember ki nem jelöltetik, céltalan volna ásatási programot kidolgozni.”64 Ahogy egy, az 1939-es évről szóló jelentés mutatja, a nehézségeket fokozta egyrészt, hogy a tagok huzamosabb időn át katonai szolgálatot teljesítettek, másrészt, hogy emelkedtek a munkabérek, így a rendelkezésre álló pénzből nem lehetett biztosítani az ásatások költségeit. Emiatt csupán Csanádapáca községben folyt némi ásatás, amely inkább csak tájékozódó jellegű volt, azonban ezt is a közbejött rendkívüli viszonyok (behívás, stb.) miatt félbe kellett szakítani.65 58 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/704 59 JAM Ad. 10/16 60 JAM Ad. 10/17 61 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/720 62 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/706 63 JAM Ad. 10/14 64 JAM Ad. 10/18 65 JAM Ad. 9/7 183
