Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja
KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja Az ítélet A Népbírósági Tanács 1946. március 1-én hirdeti ki ítéletét. Szöllősi Jenőt az Nbr. 11. §-ának 3. és 4. pontjaiban, továbbá a Novella 6. §-ának 5.pontjában meghatározott háborús bűntettekben bűnösnek találta. A bíróság a vádlottakat összbüntetésként a Btk 96.§-a alapján a Btk. 99.§-ának17 felhívása mellett, a Novella 2. § 1. bekezdésének alkalmazásával kötél általi halálbüntetésre mint főbüntetésre, ezen felül a Novella 1. §-a alapján nyugdíj- igény elvesztésével járó állásvesztésre, feltalálható vagyonuk elkobzására és politikai jogaik gyakorlásának 10-10 évi felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítéli. Az ítélet indokolásában kitérnek arra, hogy Szöllősi tagja volt annak az 1944. október elején jobboldali politikusokból álló 100-120 fős képviselő csoportnak, akik megalakították az úgynevezett Nemzeti Szövetséget, melynek létrehozásában mint kezdeményező lépett fel. A Nemzeti Szövetség megalakulásának célja a fegyverszünet megakadályozása volt, mégpedig akár a tagok befolyásának kihasználása, akár erőszak útján. Érdekes az indokolás azon része, melyben a népbíróság kifejti, hogy nem kétséges, hogy a vádlottak mindegyikére egyedül megfelelő büntetés a kötél általi halál, bár egyes vádlottaknál sem alanyi bűnösségük, sem cselekményük tárgyi súlya nem tekinthető azonos fokúnak, így ez különösen Szöllősi Jenőre és Kemény Gáborra vonatkozik. A főtárgyaláson esetükben egyre keményebben szólalt meg a lelkiismeretük, de ennek nem most a tárgyaláson, hanem 1944. október 15-én kellett volna megszólalnia. Ennek ellenére a cselekmény tárgyi súlya és az alanyi bűnösség fennmaradó foka ugyanis még mindig olyan nagy, hogy a legsúlyosabb büntetés kiszabását mellőzhetetlenné tenné. A népügyész és a politikai ügyész az ítéletet elfogadta, ezek után, mivel a 81/1945.; illetve az 1140/1945. M.E sz. népbírósági rendelet 11. §-ában foglaltak alapján állapították meg, ezért fellebbezésnek nincs helye, így az a kihirdetéskor jogerőssé és végrehajthatóvá vált. 17 Az 1878. évi V. te. 96. § Ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt, vagy ugyanazon büntetendő cselekményt több ízben követte el: az egyes cselekményekre együttvéve egy összbüntetés szabandó ki. Az összbüntetés a bűnös által elkövetett cselekményre meghatározott legsúlyosabb büntetési nemben állapítandó meg; ha az határozott időtartamú szabadságvesztés-büntetésben áll, ennek leghosszabb tartama a következő §-ban megállapított megszorításokkal felebb emelhető. 99. § Bűntetteknek, vagy ezeken felül más büntetendő cselekményeknek halmazánál, az azokra megállapítottak közül, a legsúlyosabb büntetés alkalmazandó, és ha az határozott Időtartamú szabadság-vesztés büntetés: annak leghosszabb tartama 5 évvel felebb emelhető. 146
