Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Bogoly József Ágoston: A Croce-hatás forrásvidékén. Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A Croce-hatás forrásvidékén - Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila Értesítőjében, a Zala című lapban és a Zalai Közlönyben. Tanulmányai jelentek meg az Egyetemes Philologiai Közlöny, az Erdélyi Múzeum című folyóiratokban és a Magyar Shakespeare-Tár című kiadványsorozatban, a Pásztortűz, a Keresztény Magvető és az Erdélyi Irodalmi Szemle című folyóiratokban. Egyes írásait Marosi Oszkár és Sziniszter álnéven közölte. Kiss Ernő a kortárs irodalom, az egykorú szellemi élet jelenségeit, az újonnan megjelenő irodalom- és művelődéstörténeti kiadványokat is folyamatosan figyelemmel kísérte. Színikritikákat is írt. Shakespeare magyarországi kultuszával kapcsolatos kutatást is végzett és eredményeit az 1910-es évek elején publikálta. Folyóiratban olvasható irodalomtörténészi és kritikusi munkásságának érzékeltetésére pályájának érett korszakából néhány írását érdemes megemlíteni. Az Erdélyi Irodalmi Szemle című kritikai folyóirat lapjain 1924-ben ismertette Nagy József Taine-ről, a francia művészetfilozófusról írt kismonográfiáját és ifj. Heltai Gáspár Három nyelvű Szótára 1587-ből című könyvét, 1926-ban pedig recenziót írt Széchenyi István Blick és kisebb döblingi iratok című munkájának harmadik kötetéről, melyet Tolnai Vilmos szerkesztett, látott el bevezetéssel. R. Berde Mária, P. Gulácsy Irén, Szabó Mária, Ligeti Ernő regényeiről 1926-ban írt recenziót. A Széchenyi vallomásai és tanításai című, Fekete József és Váradi József által szerkesztett kötetről és Boros György Brassai Sámuel élete című könyvéről 1927-ben tudósította az Erdélyi Irodalmi Szemle olvasóit. Az erdélyi Kós Károly, Tabéry Géza, Makkai Sándor, Gyallay Domokos regényeiről 1927-ben írt recenziót. A Pásztortűz című folyóiratban 1925-ben Kiss Ernő Karácsony Benő Tavaszi ballada és P. Gulácsy Irén Ragyogó Kováts István című könyvéről, a Nobel-díjas svéd író, Selma Lagerlöf műveiről 1926-ban, Babits Mihály Halálfiai című regényéről 1927-ben közölt ismertetést. Tanulmánya jelent meg itt 1925-ben Remenyik Sándorról, 1926-ban Áprily Lajosról, 1927-ben Mécs Lászlóról és 1928-ban Szergej Jeszenyinről. Filológiai, szövegfeltáró munkája még a magyar festészet történetét is gazdagította. Kiss Ernő a Művészet című folyóiratban (1908) közölte Mányoki Ádám néhány levelét, melyek a gyömrői Teleky család kolozsvári levelestárából kerültek az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárába. Kiss Ernő fordítói teljesítménye és esztétikatörténeti szerepe Croce bölcseletének és intuíció- fogalmának hazai közvetítésében A történelmi és gondolkodási folyamatok dinamikája a művészetbölcseletet is egy újonnan kialakuló kultúratudomány felé orientálta. Ezt a változásfolyamatot érzékelve alkotta meg műveit Benedetto Croce, aki a történetkutatói és esztétikai megértésben nagy szerepet tulajdonított az intuíciónak. J. 0. Urmson, a neves huszadik századi filozófiatörténész így magyarázza Croce művészetfelfogását: „A művészet - Croce szerint - látomás vagy intuíció, egy műalkotás olyan kép, amelyet a művész 83
