Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Üveges Krisztina: Kocsis Imre munkássága
ÜVEGES KRISZTINA Kocsis Imre munkássága Ahogy a Szanálás, a Kirakat esetében, Kocsis itt is ellehetetleníti a nosztalgikus hangvételt a hideg, távolságtartó festésmóddal. Több kitűnő szöveg elemezte már a szakmai és emberi tapasztalatokat ösz- szegző művet,38 most inkább Kocsis munkamódszerére hívnám fel a figyelmet e kép kapcsán: a műről megjelent egy könyv is Kocsis szerkesztésében, ahol leközölte azokat a fotókat, melyek alapján ez egyes részletek készültek. Ami megdöbbentő, az a fotók keltezése, mert 1967-es az első idős asszony portréját megörökítő kép, majd sorakoznak a 70-es, 80-as években készült fényképek a vidéki lakodalmak főzőasszonyairól, pusztuló makói házairól. Azt hiszem, ez a példa is jól mutatja, hogy mennyire komplex és következetesen építkező volt a művész gondolkodásmódja. Természetesen a Lakodalom tíz évig tartó munkafolyamata alatt is készültek más műcsoportok. A több változatban is megfestett, talányos című Ráktérítők elemeikben a Kulcslyuk-képekhez és a Kaszás-képekhez kapcsolódnak. Az 1990- es variáción a művészt látjuk, amint a levegőben keresztez egy pálmaágat. Az 1991-92-es művön jelenik meg újra a kulcslyuk-motívum, ezen keresztül látunk egy fiú-alakot az ég felé tartott pálmaágakkal. A legutolsó verzión (1991-2011) Kocsis megismételte az előzőt, immár emberalak nélkül. A Ráktérítők több ponton is fordulatot jeleztek. Egyrészt a Kaszás-képek nagy és veszélyes gesztusai után a realista ábrázoláshoz tért vissza az alkotói folyamat, megelőlegezve a Lakodalom látványvilágát. Másrészt a pálmaág, mint a béke szimbóluma, jelentheti azoknak a belső lelki-szellemi folyamatoknak a nyugvópontra jutását, melyek nélkül elképzelhetetlen lenne a Lakodalom által képviselt szintézis. Az utolsó műcsoport színvilágával és tematikájával hozott újat. Kocsis, aki úgy érezte, hogy a japán művészet monokróm visszafogottsága többet fejez ki, mint a sok szín együttes használata, önmagán lépett át. Az új festményeket meleg barnák, ragyogó sárgák jellemzik. A ragyogó, napsütötte színeket az otthonosság, a családja, legszűkebb miliője bemutatásának rendelte alá. Kocsis féltett és sokat gondozott kertje volt a családi élet színtere is, mintha háttérként több festmény szereplője lenne, ahol az unokák és más családtagok is megjelennek (Ajtóban (Marci), 2004-2006; Dinnyeevő (Andor), 2006-2008). A későbbi festményeken a Ráktérítők pálmaágai immár óriási, behavazott növényként jelentek meg (Hortus botanicus, 2007-2012; Pálmarém, 2010-2012). E műveken visszaköszön Kocsis botanikai érdeklődése. Régóta gyűjtött és nevelt kertjében egzotikus növényeket, erre a szenvedélyre utalhat a címadás.39 A fényképszerűén megfestett családi pillanatképek eljárásukban kapcsolhatóak az időszakban a nemzetközi színtéren is elterjedt technorealista40 tendenciához. ^ Ajtóban (Marci), 2004-2006 Magántulajdon. Fotó: Kocsis Imre 38 Fábián László 2000.; Bárdosi József 2000. 39 A Hortus Botanicus Leidenl 590-es alapításával Európa talán legrégebbi botanikus kertje. Forrás: Wikipédia, https://en.wikipedia.org/wiki/Hortus_Botanicus_Leiden (utolsó elérés: 2016. december 8.) 40 Digitális fotó vagy más számitógépes képalkotási eljárásokat festészetre átültető festésmód 67
