Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Üveges Krisztina: Kocsis Imre munkássága
Cserepek, olaj, vászon, ragasztás, 1966 Magántulajdon. Fotó: Kocsis Imre Egyfajta nagybányai utánérzés, illetve az engedélyezett félabsztrakt volt az ekkoriban elfogadott stílus. Kocsis így emlékszik vissza erre az időszakra: „Emlékszem, főiskolás koromban voltam olyan helyzetben, hogy egész félévben saját gügyeségeimmel kísérleteztem, s aztán jött a félévi beszámoló. Gyorsan festenem kellett egy-két olyan képet, amit akkor éppen tudtam csinálni, mert valami készet kellet bemutatni. Az igazság az, hogy ez szörnyen hátráltatta a felkészülést, mert a már tudott dolgaimat kellett ismételgetni, a csuklógyakorlat szintjén kellett megfelelni.”18 Érdekes már ebben az időszakban megfigyelni, hogy párhuzamosan születnek grafikái és festményei. Ezeket hasonló stílusjegyek, a színekből építkezés, az absztrakt és realisztikus elemek keveredése jellemzik; ilyenek a hatvanas évek második felében született Cserepek (1966, plextol, farostlemez) című festménye és két grafikai lapja (Falusi szent; So- kác ravatal, mindkettő 1969, grafit, papír). A lapokon már teljes grafikai tudással jelenik meg művész, a rajz és a vonal precíz kezelése párosul művein a magas színvonalú kézműves kivitelezéssel, amivel fel is hívta magára a szakma figyelmét. 1968-ban meg is hívták tanársegédnek a főiskolára, majd innen került át a murális festészet szakra. A grafika elismertebbé válását jelezték az 1950-es években induló nemzetközi grafikai biennálék és évente megrendezésre kerülő tematikus kiállítások sora.19 Itthon az 50-es években nagy tehetségű fiatal grafikusok pályája indult el, közülük Kondor Béla vált az időszak meghatározó alakjává. 18 Bereczky Lóránd 1979.10. 19 1953-tól XYLON International Triennial (fametszet triennálé), Zürich, 1955-től International Biennial of Graphic Arts, Ljubljana, 1956-tól International Exhibition of Drawings and Engravings, Lugano, 1957-től Tokyo International Print Biennial. 57
