Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Gilinger Katalin: Istók Margit zongoratanár (1901–1995)
GIUNGER KATALIN Istók Margit zongoratanár (1901-1995) Istók Margit zongoratanár (1901-1995) Istók Margit (Földeák, 1901) a zene szeretetét családjából hozta. Az Istók család tipikus patrícius értelmiségi család, akik a rendi nemességet a szellem nemességével váltották fel. Édesapja Dr. Istók Barnabás orvos, később Csanád megye tiszti-főorvosa, aki makói házukat, a jelenlegi tíz szobás emlékházat a család számára építette 1908-ban. Istók Margit zenei tehetsége annyira nyilvánvaló volt, hogy szülei a leghíresebb tanintézetek egyikébe, a budapesti Szent Erzsébet Nőiskolába íratták be. Itt Erkel Ilona, a nagy zeneszerző unokája oktatta zongorára. Később a Zeneakadémiára már fölvételi nélkül jutott be. Szenn Irénhez, Dohnányi Ernő - zongorista eszményképe - asszisztenséhez került. Tudása, ambíciója egyre magasabbra ívelt, évfolyamának nagy ígéreteként tartották számon. Nemzetközi szakfórumra, Párizsba készült, amikor kiderült betegsége: a zongoristák réme, az ínhüvelygyulladás támadta meg. Többször megoperálták, mégis visszatért betegsége, utolsóéves korában több súlyos műtéten is átesett. Ezek a viszontagságok annyira megviselték, hogy már csak hazavágyott, a szülői házba, és örökre lemondott a koncertező művész sokat ígérő pályájáról. Hazakerülve belefogott a zongoratanításba, több évtizeden keresztül tanított a városi munkaközösség keretein belül, majd 1968-ban a Bolemann Dénesné kezdeményezésére létrejött makói Állami Zeneiskola alapító tanára lett. Ettől kezdve szinte élete végéig a Bartók Béla Ének-Zenei Általános Iskola és Állami Zeneiskola országos hírű zongoratanára volt. Meghatározó egyénisége lett a zeneiskolának, jelentős szerepet játszott színvonalának kialakításában. Nem tűrte a hamis hangokat, az értéktelen zenét, a tehetséges növendékekért azonban mindenre képes volt. Negyven növendéket nevelt zenei pályára, akiknek még mesélt Bartók Béláról, aki jelen volt akadémiai záróvizsgáján, és szokásos magába mélyedt csendjéből fejét felvetette a tehetséges Istók Margit játékát hallgatva. Nagyszerűen tanított és korrigált, mindig a zenére helyezte a hangsúlyt, arra, ami a „kottafejek mögött van". Sugárzó intellektusa, megfellebbezhetetlen művészi értékítélete, zeneirodalmi ismeretei, keresztény életbölcsessége, személyes emberi varázsa, puritánsága és derűje lenyűgözte tanítványait. Növendékei a legkitűnőbb indíttatást kapták tőle, nagy tisztelettel jártak vissza hozzá akadémista korukban is, ahol szakmai és erkölcsi útmutatást is kaptak. A tehetséges növendékekért érzett felelőssége vezette arra, hogy saját alapítványt hozzon létre. így jött létre 1993-ban az Istók Margit Alapítvány, az általa kijelölt kuratóriumi tagokkal, hogy az Istók-díjat odaítélhesse az arra érdemeseknek. 48
