Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története Ezt különösen fontossá tette, hiszen a leleteket az ország különböző múzeumaiba hordták szét, mivel a megyében nem volt mód az elhelyezésükre.50 Az összeírást a feladattal megbízott Bálint Alajos a helyszínen végezte. Először levelet írt a megye tanítóinak, jegyzőinek, hogy küldjenek az általuk ismert lelőhelyekről leleteket, valamint pontosan jelöljék meg, hogy hol találhatók.51 Árvái János ígéretet tett Bálintnak, hogy segít neki az adatok összegyűjtésében, beszél a tanítókkal, jegyzőkkel, de a választások miatt erre nem kerülhetett sor.52 Ehelyett azt javasolta Bannernek, hogy menjen el a főispáni installációra, ahol megjelenik a vármegye összes jegyzője és bár egy körlevélben már tájékoztatták őket a készülő kataszterről, valamint az alispán is elrendelte, hogy a községek mindenben támogassák Árváit és Bálintot, de jobb, ha személyesen beszél velük.53 A kataszter összeírása 1939. április 24-én kezdődött meg, de a közbeeső képviselőválasztások miatt már június 26-án befejeződött. A kataszter 42 településről összesen 264 különböző, a neolitikumtól a XVI. századig tartó időszakra vonatkozó lelőhelyadatot tartalmazott.54 Azonban a megjelentetése nehézségekbe ütközött a Társulat szűkös anyagi helyzete miatt, így a tervezettnél csak később, 1941-ben jelenhetett meg.55 A csanádapácai ásatás és a Társulat tevékenysége 1941-ig Már 1937-től szerepelt a Dombegyházi kerektemplom az ásatási tervek között, mivel még 1936 októberében a község elöljárósága elküldött két, a település területén talált régi pénzt a Régészeti Intézetnek. Az egyik érme 1671-ből származott, a másikat nem sikerült datálniuk. Egy évvel később ismét leletekre akadtak, ekkor egy fazekat, egy ezüstgyűrűt és egy fazékaljat találtak a község területén. Ennek hatására a Műemlékek Országos Bizottsága Nagy Zoltánt felkérte egy próbaásatás levezetésére, ami meg is indult a Bisztray-Balku-féle dombon.56 Az itt lakók úgy tartották, ezen a dombon épült a község első, névadó temploma, valamint valahol Dombegyháza környékén található Attila sírja. Az ásatásból kiderült, hogy valószínűleg a török korban elpusztult Kinged község maradványaira bukkantak. A Régészeti Intézet emiatt célszerűnek látta volna egy komolyabb ásatás megindítását, ehhez azonban körülbelül 1000 pengőre lett volna szükség.57 50 Ez történt többek közt a kunágotai leletekkel is. (Arch Ért. 1939 v. 1940????) 51 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/642, 654, 659, 664 52 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/634 53 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1938-39/612 54 Bálint 1941 55 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1940-41/43 56 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1937/1 57 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1937/2 182
