Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története így is olyan kis gyökere van annak, hogy, ha magára maradna, nem volna, aki szívvel, lélekkel vigyázna ennek gyökerére, könnyen kimaradna a földből, megszűnnék a további életre. (...) bántana, hogy egy olyan társulat, amely a kultúra terjesztését tűzte ki céljául, esetleg nem lenne életképes. Te, aki hivatali állásodnál fogva arra vagy kötelezve, hogy a kultúra terjesztéséért fáradj, meg fogod érteni, hogy esetleg hozzánemértő kezekben talán csak közigazgatási munkakörré süllyedne a társulat ügye.”37 Végül sikerült Árváit meggyőznie és maradásra bírnia, ráadásul a nehézségek ellenére a Társulat presztízse nagyban emelkedett, részben az ásatás révén és nem utolsósorban azáltal, hogy Banner János, az Archeológiái Intézet vezetője is kérte a felvételét a tagok közé - amit a választmány természetesen egyhangúlag megszavazott.38 A mezőkovácsházi és Makó-vöröskereszti ásatás A Társulat 1938-ban Mezőkovácsházán és a Makóhoz tartozó Vöröskereszten kívánt ásatásokat indítani. Ehhez „Dr. Banner János szegedi egyetemi tanár f. hó 20- án Makón járt és itt megtekintette a Vöröskereszt környékét. Ugyancsak künn járt Mezőkovácsházán is, ahol szintén szemlét tartott az ásatandó telep felett. Mindkét hely nagyértékű ásatási anyagot ígér, ezért a szegedi egyetemi archeológiái intézet javaslatot fog tenni ezeken a helyeket folytatandó ásatások érdekében."39 Banner levelében beszámolt Tarnaynak, hogy Mezőkovácsháza mellett, a Szárazér partján levő magaslati helyen megmaradt a templomrom és a hajdani falu maradványai, helyenként még az utca-sorok nyomai is.40 Mint ebből is kiviláglik, egyrészt a Mezőkovácsháza menti Szárazér partján terveztek ásatást, melyhez 600 pengő hozzájárulást ígért a Társulat, valamint az ásatásokat vezető Dr. Bálint Alajos kiadásainak megtérítését; míg a másik ásatás helyszíne Makó-Vöröskereszt lenne, amit Makó városa támogatna.41 Az ásatások megindításához meg kellett egyezni az ekkor Csallány Dezső vezetése alatt álló Szegedi Városi Múzeummal, hogy Mezőkovácsházán, Makón és Földeákon a Régészeti Intézet a Csanádmegyei Régészeti és Történelmi Társulat támogatásával ásatásokat folytathasson Banner János egyetemi tanár, Bálint Alajos adjunktus és Párducz Mihály tanársegéd vezetésével. A Városi Múzeum beleegyezett és lemondott a területen előkerülő leletekről.42 A mezőkovácsházi ásatásoknál egy „Hatalmas Árpád-kori templomalap és lakóhelyek, valamint temetkezési helyek kerültek felszínre. Az ásatás megkezdéséhez semmiféle írott hagyomány nem adott támpontot, hanem csak az ottani lakosság szájhagyománya tartotta fenn ezt az igen érdekes emléket. 37 Szegedi levéltár, Szegedi Egyetem Régészeti Intézetének anyaga 1937-38/75 38 JAM Ad. 10/10 39 JAM Ad. 10/10 40 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1937-38/417 41 JAM Ad. 9/5 42 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1937-38/471 179