Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kunkovács László: A néprajzi fényképezés mint gyűjtési és kutatási módszer
KUNKOVÁCS LÁSZLÓ A néprajzi fényképezés mint gyűjtési és kutatási módszer 3. kép A Bácsalmástól Bajáig döcögő vonaton utaztam 1978 nyarán. Mint mindig, jobb- ra-balra tekintgettem, hátha meglátok valamit. A Bajai Szőlők feliratú állomásocska környékén egyszer csak óriási hófehér palást villant elő: kerek tyúkól. Effélét korábban csak Afrika csodált sárépítészete idézett föl bennem. Akadtak elszórt közlések hazai földről, de messze nem ilyen pompás építményről. Eszerint nem tűnt el ez a tartomány? Talán mégis fölgyűjthető itt, Európa közepén, a törzsi építészethez hasonló, a kor előírásaitól és divatjától független, ösztönös építészet? Ahol egy van, kell lenni többnek is, s mert konokul kérdezősködtem tanyai postásoktól és mezei emberektől, lett is párja hamarosan, onnan 20 kilométernyire. És így tovább. Végül bejártam ezekért az ország keleti felének távoli zugait. A munkánkon könnyítőnk, ha ahhoz tartjuk magunkat: „Ahol nincs, ott ne keress!" A sárépítészetnek a kontinentális klíma kedvez, ezért hagytam ki a csapadékosabb Dunántúlt. Ősépítmények című könyvem azóta három kiadást megért. Az architektúra kiválóságai alapkönyvként forgatják. Legjobb templomépítészeinknek adott ihletet, többek között Csete Györgynek. Kultúránknak ez a mélyrétege nemzetközi ismertséget szerzett. 2014-ben a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában ott sorakoztak ezek a „tanulatlan" emberektől való csodák. A kiállítási kollekcióban még egy 2013 szeptemberében lefotózott ősépítmény is szerepelt! A kerekól kép Szegedtől nem messze, a határ túloldalán készült. Tyúkól a bajai ► szőlőkben (1978) 160