Halmágyi Pál: A Pulitzer-kultusz 100 éve Makón 1911–2011. A Makói Múzeum Füzetei 112. (Makó, 2011)

Mellékletek - Pulitzer József életútjának rövid összefoglalása (Makó, 1847. április 10.— Charleston (USA) 1911. október 29)

PULITZER JÓZSEF ÉLETÚTJÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA MAKÓ, 1847. ÁPRILIS 10. — CHARLESTON (USA) 1911. OKTÓBER 29. Pulitzer József ősei a 18. században Dél-Morvaországból Csanád vármegyébe települt zsidó kereskedők voltak. Makó ekkor nemcsak a megye adminisztrációs központja, de a vidék gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi centruma is volt. 1773-tól szerepelnek a városi összeírásokban a család tagjai. Nagyapja, Pulitzer Mihály a város tekintélyes terményke­reskedője, sikeres üzletembere volt. Apja, Pulitzer Fülöp - aki 1811 -ben született Makón - már kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkezett az osztrák birodalomban. Édesanyja, Berger Elize 1823-ban született Pesten és 1838-ban kötött házasságot a jómódú makói üzletemberrel. Nyolc gyermekük közül csak négyen érték meg a fiatalkort, Lajos, Albert és Anna testvérei. Lajos bátyja Bécsben tanult kereskedelmi iskolában, Pulitzer Józse­fet öccsével és húgával együtt házitanító okította - többek között - a német nyelv rejtel­meire. A gyermekévek nyugalma után 1855-ben Pestre költözött a család és az apa ott foly­tatta jól menő kereskedelmi vállalkozását. 1856-ban elvesztette bátyját. 1858-ban hirte­len meghalt apja és a család nehéz helyzetbe került. 1860-ban lánytestvére is elhunyt. Pulitzer József elvégezve a hároméves pesti kereskedelmi szakiskolát, 1864-ben magá­hoz vette atyai örökségét és romantikus tervekkel elindult az Újvilágba. Néhány év múlva Albert öccse is követte őt. 1864 nyarán érkezett meg New-Yorkba. Az angolul nem beszélő 17 éves fiatalember szeptember 30-án beállt az északiak hadseregébe és egy német bevándorlókból álló egy­ségben részt vett a polgárháború befejező harcaiban. Leszerelése után 1865 októberében Pulitzer József St. Louisba került. Változatos munkahelyek után 1868-ban a város német nyelvű lapjánál, a Westliche Post-nál végül ri­porteri állást kapott. Az ekkor már jogászi képesítéssel is rendelkező Pulitzer itt megtalál­ta azt a helyet, ahol tehetségét kibontakoztathatta. 1872-ben már az övé volt az újság egy része. 1876-ban a New-York-i The Sun washingtoni tudósítója lett. 1878-ban megnősült és ifjú hitvesével, Kate Davisszel európai körútra indult, s Angliából, Franciaországból, Németországból küldte érdekes tudósításait lapjának 1879-ben indította meg első önálló újságját St. Louis Post- Dispatch címmel. Az USA akkor ötödik legnagyobb városában megjelenő lap lett az elindítója Pulitzer sajtóbirodal­mának. 1883-ban megvette a The New-York World című lapot és ezzel megvetette a lábát a közép-nyugat után a keleti parton is. A The World-né\ egymás után vezette be a merész újításokat. 1883. május 22-én meg­jelent a világon az első illusztráció az újságban, mégpedig a brooklyni-híd avatásáról. Majd jöttek a politikai karikatúrák és a szenzációs főcímek. A vásárláskor 15 ezres pél­dányszám 1885-ben 200 ezerre, 1887-ben negyedmillióra emelkedett. Pulitzer nevéhez fűződik a Szabadság szobor felállítását segítő sajtókampány meg­szervezése (1885/86), a rekordot döntő világkörüli utazás támogatása (1889) és még hosszan sorolhatnánk a sajtótörténeti újításokat. 1886 novemberében Munkácsy Mihály New-Yorkba érkezett a Krisztus Pilátus előtt című képének bemutatójára. A The World „ÉLJEN MIHÁLY MUNKÁCSY" főcímmel köszöntötte. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom