Halmágyi Pál: A Pulitzer-kultusz 100 éve Makón 1911–2011. A Makói Múzeum Füzetei 112. (Makó, 2011)

A kezdetektől 1945-ig

A KEZDETEKTŐL 1945-IG Pulitzer József halálának 100. évfordulójához közeledve tekintettük át hogyan alakult, fejlődött, terebélyesedett, vagy volt teljesen elhallgatva a Makón született, világhírű sajtómágnás élettörténete, munkássága, kultusza. Egy évszázad alatt számtalan politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változás történt Magyarországon és ezek mind nagyban befolyásolták a Pulitzer kultusz létét vagy teljes tagadását. Az általános politikai eseményekre a nyilvánvaló szakaszhatároknál (pl. 1944/45) nem utalunk tanulmányunkban. Egy-egy korszak belső törésvonalaira azonban néhány helyen felhívjuk a figyelmet, mert így talán érthetőbb lesz a hosszú és fordulatos történet. Pulitzer József, a világhírű sajtócézár 1847. április 10-én, Makón született és 1911. október 29-én, a Dél-Carolina-i Charleston előtti partszakaszon, az Atlanti-óceán hullámain ringatózó jachtján hunyt el. A multimilliomos sajtómágnás kultusza Amerikában már életében kialakult. Szülővárosában halála után három nappal jelent meg az első újsághír, mely tudósított a neves személyiség elhunytáról. A Délmagyarország többek között azt írta Pulitzerről, hogy fiatalon megtanult angolul, magáévá tette a yankik gondolkodását, szokásait, magyarul elfelejtett, sőt még a magyar sajátosságokat is levetkezte, s így ízig-vérig amerikaivá vedlett. Az újság szerint bizonyos, hogy Pulitzer nem dicsekedett el a magyarságával sehol és az amerikai magyarok a színét sem látták, soha semmi érdeklődést nem mutatott az ottani magyarok kulturális törekvései iránt.

1 Pulitzer József életútjáról a halálhír kapcsán röviden be is számolt ekkor az újság. Ma már tudjuk, elég sok ténybeli tévedéssel. Apja, Pulitzer Fülöp makói terménykereskedő, anyja Berger Elíz, szintén szegény makói

2 zsidó család leánya volt. Az apa halála után, 1856-ban az özvegy három gyermekével'

4 Budára költözött. Édesanyja tiltakozása ellenére legnagyobb fia, József 1863-ban

5 elindult Amerikába. Pulitzer József ottani életpályáját a szenzációs részleteket kiemelve ismertette a lap, befejezésül megjegyezve, hogy a gazdag és hatalmas Pullitzerről megemlékezve szívesen hangoztatjuk, hogy magyar származású volt. 1924-ben jelent meg Drozdy Győző Amerika című könyve, melyben a következőket olvashatjuk Pulitzerről: ...ez a világhérosszá erősült zsidó-magyar... elveszítette szemevilágát... de vakon is tovább tört fölfelé: a makói hagymaföldektől a csillagokig.^ 1 Délmagyarország 1911. november 1. 4-5.0. : Berger Elize Lujza egy pesti kereskedő család leánya volt. CSILLAG András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. Makó, 1985. 14. o. Továbbiakban Cs. A. id. mü. ' Pulitzer Fülöp 1855. április 4-én kapta meg Szalóki Mihály makói főbírótól az engedélyt, hogy családjával együtt Pestre költözzön. Az apa 1858-ban halt meg Pesten. Cs. A. id. mü 19., 21. o. 4 A Pulitzer házaspárnak Pestre költözésükkor öt gyermeke volt: Lajos, József, Fanny, Albert és Gabriel. Cs. A. id. mü 19. o. 5 Helyesen 1864-ben. Cs. A. id. mü 22. o. 6 DROZDY Győző: Amerika. A Magyar Ugar Kiadó Vállalat Rt. Bp., 1924. 28. o. 5