Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)
Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története
majd tiszt lett a Radetzky huszároknál, de nagy lábon élt jelentékeny vagyonát hamar elköltötte és visszavonult a polgári életbe. Az 1832-36-os országgyűlésen, mint gróf Andrássy György és Ragályi Tamás Torna megyei országgyűlési követek írnoka mindvégig részt vett és Pulszky Ferenccel, Pulszky Tamással Vukovich Sebővei és Lovassy Lászlóval megalakította az úgynevezett Társalkodási Egyletet, amelyért Lovassyt 10 évi fogságra ítélték. Az Egylet 7 tagjára nézve kik között Kászonyi Dániel is ott volt - királyi kézirat küldetett valamennyi királyi hivatalba és a főispánokhoz, amelyben alkalmazásuk a királyi és országos hivatalokban, valamint kijelölésük a megyei hivatalokra szigorúan megtiltatott. Kászonyi Dániel egészen 1848-ig részint, mint hírlapíró működött, részint utazásokat tett külföldön: Olasz-, Német-, Francia- és Angolországban. A forradalmat megelőző két évben pedig a csallóközi Felsőcsöllén, rokonainál gazdálkodott. Az 1848-iki márciusi napokban Bécsben ő is segített előkészíteni a forradalmat és megbízást kapott az ottmaradásra a bécsiek és a magyar kormány közti összeköttetés fenntartása végett. Szeptember vége felé Kállay Ödön a magyar kormány nevében felszólította, kísérelné meg a magyar huszárokat arra bírni, hogy szökjenek el Cseh- és Gács-országból (Galíciából) Magyarországba. Ezt Kászonyi Dániel szerencsésen el is végezte és egy századot a Koburg huszárezredből, kettőt pedig a Nádor huszárokból behozott Magyarországba. Utóbb a bécsi forradalmi csapatoknak Pozsonyból 200 q lőport vitt be és végre október 23-án Bécset elhagyta, s onnan Stiles bécsi amerikai ügyvivő levelét kihozta Kossuthnak Panndorf-ra. Ezután Kászonyi Dániel a hadseregnél alkalmaztatott. 1849 februárban Egerben volt kormánybiztos és májusban Batthyány Kázmér mellett az új külügyminisztériumban dolgozott. Majd ez utóbbi állását ismét a katonai beosztással cserélte fel. így került Világosra, onnét pedig Komáromba szökött, hol, mint főhadnagy Ujházy László kormánybiztos környezetének tagjaival együtt a vár feladása ellen volt. A kapituláció után Ujházyval együtt indult az emigrációba. 2 0 Először Hamburgba, onnét pedig egy év múlva, 1850-ben Londonba vándorolt ki. Semmi vagyonnal többé nem bírván, nyelv, zongora, vívó és rajz leckéket adott és szerény viszonyok között élt. Ismeretségi köre nagyon kiterjedt volt. Igen jó viszonyban állott Kossuthal és környezetével, nem különben az olasz és francia emigráció legkitűnőbb férfiaival, többek között Mazzinivel is. 1859-ben, mint a magyar légió tagja részt vett az olasz hadjáratban. 1863 februárjában Kossuth utasítására, mint Miller Tamás angol állampolgár tért haza Magyarországra. Mint nevelő a Vay grófi családnál élt. 1867-ben, éppen a kiegyezéskor ellenzékieskedésből újra kivándorolt és az itthon töltött éveit egy regényszerű pamfletben írta le. Tíz évig lakott Lipcsében, s mintegy 300 kötet különféle munkát írt és több német lapban cikkeket közölt, többnyire a magyar társadalmi életről. 1877-ben véglegesen hazajött. Októbertől Budapesten az Egyetértés című lap munkatársa lett, mint a Lindenaui levelek szerzője. Két évig volt az Egyetértés munkatársa, onnét az ennél szélsőbb balpárti Függetlenség-hez ment át, amelynél 1882-ben is dolgozott. Mint a Függetlenség című lap munkatársa 1880-ban cikket írt, amelyért az ügyészség felségsértés és lázítás címén bűnvádi eljárást indított ellene. Ugyanakkor a Magyar Általános Munkáspárt közlönyé2 0 KÁSZONYI DÁNIEL: Magyarhon... 23. o. 15
