Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

majd tiszt lett a Radetzky huszároknál, de nagy lábon élt jelentékeny vagyonát hamar el­költötte és visszavonult a polgári életbe. Az 1832-36-os országgyűlésen, mint gróf Andrássy György és Ragályi Tamás Torna megyei országgyűlési követek írnoka mindvégig részt vett és Pulszky Ferenccel, Pulszky Tamással Vukovich Sebővei és Lovassy Lászlóval megalakította az úgynevezett Társal­kodási Egyletet, amelyért Lovassyt 10 évi fogságra ítélték. Az Egylet 7 tagjára nézve ­kik között Kászonyi Dániel is ott volt - királyi kézirat küldetett valamennyi királyi hiva­talba és a főispánokhoz, amelyben alkalmazásuk a királyi és országos hivatalokban, vala­mint kijelölésük a megyei hivatalokra szigorúan megtiltatott. Kászonyi Dániel egészen 1848-ig részint, mint hírlapíró működött, részint utazásokat tett külföldön: Olasz-, Német-, Francia- és Angolországban. A forradalmat megelőző két évben pedig a csallóközi Felsőcsöllén, rokonainál gazdálkodott. Az 1848-iki márciusi napokban Bécsben ő is segített előkészíteni a forradalmat és megbízást kapott az ottmaradásra a bécsiek és a magyar kormány közti összeköttetés fenntartása végett. Szeptember vége felé Kállay Ödön a magyar kormány nevében felszó­lította, kísérelné meg a magyar huszárokat arra bírni, hogy szökjenek el Cseh- és Gács-országból (Galíciából) Magyarországba. Ezt Kászonyi Dániel szerencsésen el is végezte és egy századot a Koburg huszárezredből, kettőt pedig a Nádor huszárokból be­hozott Magyarországba. Utóbb a bécsi forradalmi csapatoknak Pozsonyból 200 q lőport vitt be és végre október 23-án Bécset elhagyta, s onnan Stiles bécsi amerikai ügyvivő le­velét kihozta Kossuthnak Panndorf-ra. Ezután Kászonyi Dániel a hadseregnél alkalmaz­tatott. 1849 februárban Egerben volt kormánybiztos és májusban Batthyány Kázmér mellett az új külügyminisztériumban dolgozott. Majd ez utóbbi állását ismét a katonai beosztás­sal cserélte fel. így került Világosra, onnét pedig Komáromba szökött, hol, mint főhad­nagy Ujházy László kormánybiztos környezetének tagjaival együtt a vár feladása ellen volt. A kapituláció után Ujházyval együtt indult az emigrációba. 2 0 Először Hamburgba, onnét pedig egy év múlva, 1850-ben Londonba vándorolt ki. Semmi vagyonnal többé nem bírván, nyelv, zongora, vívó és rajz leckéket adott és sze­rény viszonyok között élt. Ismeretségi köre nagyon kiterjedt volt. Igen jó viszonyban ál­lott Kossuthal és környezetével, nem különben az olasz és francia emigráció legkitűnőbb férfiaival, többek között Mazzinivel is. 1859-ben, mint a magyar légió tagja részt vett az olasz hadjáratban. 1863 februárjában Kossuth utasítására, mint Miller Tamás angol állampolgár tért haza Magyarországra. Mint nevelő a Vay grófi családnál élt. 1867-ben, éppen a kiegyezéskor ellenzékieskedés­ből újra kivándorolt és az itthon töltött éveit egy regényszerű pamfletben írta le. Tíz évig lakott Lipcsében, s mintegy 300 kötet különféle munkát írt és több német lapban cikkeket közölt, többnyire a magyar társadalmi életről. 1877-ben véglegesen hazajött. Októbertől Budapesten az Egyetértés című lap munkatársa lett, mint a Lindenaui leve­lek szerzője. Két évig volt az Egyetértés munkatársa, onnét az ennél szélsőbb balpárti Függetlenség-hez ment át, amelynél 1882-ben is dolgozott. Mint a Függetlenség című lap munkatársa 1880-ban cikket írt, amelyért az ügyészség felségsértés és lázítás címén bűnvádi eljárást indított ellene. Ugyanakkor a Magyar Általános Munkáspárt közlönyé­2 0 KÁSZONYI DÁNIEL: Magyarhon... 23. o. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom