Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

hamra. Ugyanekkor azonban az ellenségnek déli irányból érezhető átkarolási kísérletére lett figyelmes, melynek ellensúlyozására viszont a két intézkedés következtében egy időben két nagy lovasroham játszódott le. Kászonyi maga akarta huszárait vezetni. Már éppen rendezte őket, amikor báró Hügel huszárőrnagy elébe állt. A rokonszenves, nyúlánk, osztrák arisztokrata, kinekfélszemét fekete selyemkötés fedte, arra kérte hadtest parancsnokát, hogy ő vezesse a rohamot. Kérése teljesült, s Hügel a Ferdinánd-huszárok élére állt. Az előrerontó huszárokat Alsó-Szélynél rejtett gyalogsági és ütegtűz fogadta. Az egyik ágyúgolyó Hügel bárót derékon kétfelé szakította. A váratlan ellenséges tűz megbontotta a huszárok sorát, s az epillanatban rájuk rontó ellenséges lovastámadás teljessé tette a zavart. Huszáraink verekedve hömpölyögtek Peredre vissza. Hügel báró - amint ezt bajtársai elbeszéléséből tudjuk - maga kereste a halált. Az osztrák születésű főnemes jól tudta azt, hogy az orosz hadseregek közbelépése a magyar szabadságharc végét jelenti. Megérezte azt is, hogy mi vár őrá, aki osztrák létére a magyar szabadság ügye mellé állott 2

6 Báró Hügel huszárőrnagynak elestéről fent leírt történetet már ifjú koromba, otthon, a szülői házban is hallottam, mert Katica nagynénémnek ezt az esetet maga Kászonyi József több ízben elmondotta. Katica nagynéném elbeszélése szerint József nagybátyja valahányszor erről a dologról szó esett, évtizedek múlva is, annyira elérzékenyedett, hogy könnyek jöttek a szemébe. Báró Hügelt Kászonyi József nagyon szerette, s mint igaz embert, bajtársat és vitéz katonát sokra becsülte. Kászonyi Józsefnek érzékeny, jó szíve volt és báró Hügelnek elestét nagyon fájlalta. Kászonyi ezredes július 12-től hadtestével a komáromi várőrségnél szolgált. Csapataival közreműködött a császári ostromsereg szétverésében július 30-án és augusztus 3-án. Szillányi alezredes, aki a komáromi várban Klapka tábornok vezérkari főnöke volt, könyvében a következőket írja Kászonyi Józsefről: Kászonyi kiváló huszárezredes volt, sok személyes bátorság és elszántság volt benne. 40-45 éves, magas, elegáns alakkal, lóháton, mint huszárezredes daliás kinézésű volt, amire ő maga is sokat adott, mert mindig a legválasztékosabban volt öltözve. Kászonyi nagy híve volt Görgeynek és személyes barátja Klapkának. A vár kapitulációs tárgyalásainak idején tapintatos magatartása általános tiszteletet szerzett neki. Komárom körülzárása alatt, lakása bizonyos napokon sok tisztnek találkozóhelye volt, akik ott kártyajáték és barátságos társalgás mellett igen kellemes estéket töltöttek.

2

1 Amidőn Haynau osztrák táborszernagy a várat ostromló osztrák sereg parancsnoka, a várat megadásra hívta fel, Klapka a magyar feltételeket gróf Eszterházy és Kászonyi ezredesekkel küldte át az osztrák táborba. 1849. szeptember 20-án Klapka haditanácsot hívott össze, amelyen részt vett Kászonyi ezredes is. Itt határozták el, hogy a várat feladják, mert akkor már biztos értesüléseik voltak arról, hogy Görgey világosnál kapitulált, a szabadságharc összeomlott és így Komárom további védelme céltalan. Ugyanakkor egy bizottságot is választottak, amelyet megbíztak, hogy az ostromlók parancsnokságával a vár feladása ügyében tárgyaljon. Ezen bizottságba beválasztották Kászonyi József ezredest is. 2

6 Ua. 150. o. 2

7 SZ1LLÁNYI PÉTER: Komorn im Jahre 1849 mit besonderem Hinblich auf di Operationen der ungarischen Armee an der oberen Donau und Waag. Leipzig, 1851. 23