Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

Kászonyi Dániel (1774- 1835) Kászonyi Mihálynak és nemes berzéki Major Juditnak második fia, Dániel, Diósgyőrben, 1774. január 9-én született. A középiskoláit valószínűleg a szomszéd városban, Miskolcon végezte.

1

6 Kászonyi Sándor dédatyám, atyjához Mihályhoz írt leveleiben többször megemlékezik Dániel öccséről és ezen levelekből tudunk egyet s mást Dániel fiatalságáról. Sándor bátyja így megemlíti 1795-ben atyjához írt levelében, hogy: Igen jól vagyon, hogy Dániel öcsém Tiszta Úrhoz megyen patvarjára (ügyvédi joggyakorlatra). 1798-ban Sándor bátyja azt írta Dánielről atyjuknak: bárcsak ne halasztódna sokáig az applicatioja (alkalmazása) és szerencsés lehet, hogy a Felséges Palatínus Cancelláriájába be fog vétetődni. Úgy tűnik, hogy Kászonyi Dániel 1798-tól 1801-ig a nádori hivatalban szolgált, majd 1801-től 1816-ig, 15 évig Bécsben a Magyar Udvari Kancelláriában volt fogalmazó (concipistus aulicus). 1816. január 16-án a Magyar Királyi Helytartótanács 1497. számú rendeletével Kászonyi Dánielt kassai tartománybeli királyi főbiztossá nevezte ki és erről többek között a kassai tartományhoz tartozó Zemplén vármegyét is értesítette. Ezen kinevezési okiratból tudjuk, hogy Kászonyi Dániel ezt megelőzőleg 15 éven át Bécsben, a Magyar Udvari Kancelláriánál udvari fogalmazó volt. Mindezt Kászonyi Dániel maga is megírja Zemplén vármegyének egy levélben, melyben bejelenti kineveztetését. Egyúttal megemlíti ezen levélében azt is, hogy az 1797. és 1800. évi nemesi felkelés alkalmával, a Napóleoni háborúk alatt, az akkori kerületbeli generális, báró Mészáros János mellett adjutánsi szolgálatot tett és akkor Zemplén megye iránta kegyes jóindulattal viselkedett. (Lásd: Zemplén megye levéltárnokától vett, családi irataink közt lévő megyei jegyzőkönyvi kivonat.) További életéről nincsenek adataink. Nem tudjuk, hogy mikor és hol nősült, ki volt a felesége és hány gyermeke volt. Egy gyermekéről tudunk fiáról, ifjabb Kászonyi Dánielről, aki Bécsben 1813-ban született.

1

7 (Ifjabb Kászonyi Dániel regényes önéletrajzát az 1977-ben kiadták. E kötet könyvtáramban meg van. A könyv a család régebbi előtörténetére vonatkozó adatokat is tartalmaz, melyek azonban nem egyeznek az Édestatám által felderített okmányokkal, valamint az ezekkel egyező családi hagyományokkal. Az bizonyosnak vehető, hogy ifjabb Kászonyi Dániel saját szüleire vonatkozó adatai helytállóak, hiszen amikor könyvét írta sokan éltek azok közül, akik azt a generációt és szüleit ismerték. Kászonyi Sándor.) Valószínű, hogy az idősebb Kászonyi Dániel osztrák, esetleg bécsi leányt vett el feleségül, hiszen 15 évig egyhuzamban Bécsben szolgált. Felesége nagyon gazdag lehetett, mert Kászonyi Dánielnek vagyont érő képei voltak, amelyeket semmi esetre sem vásárol1

6 Utána Kassára ment filozófiát és jogot hallgatni. Később Pesten Tóth-Pápai Sámuel híres jogtudós mellett volt joggyakornok. Rövidesen katonai pályára lépett. Előbb főhadnagy volt és báró Mészáros János altábornagy segédtisztje, majd lovassági századossá lépett elő és az osztrák sereggel harcolta végig az 1797, 1802 és 1809. évi hadjáratokat. KÁSZONYI DÁNIEL: Magyarhon négy korszaka. Bp., 1977. Ford.: Kosáry Domokos, bevezető tanulmány és jegyzetek Márkus László. 57. o. r Idősebb Kászonyi Dániel 1809-ben nősült, három gyermeke született: Amália, Dániel és Laura. Lásd: KÁSZONYI DÁNIEL: Magyarhon négy korszaka. Bp., 1977. 57. o. 13