Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története

készi hivatalban 1952-ben ott járván személyesen győződtem meg. Kászonyi Sándor apja, Mihály 1771 előtt vagy apjánál, Miklósnál a Szabolcs megyei Csegén, vagy ugyanabban a megyében, Tiszaszentmártonban,

8 a többi Kászonyi rokonnál lakhatott. Kászonyi Mihály 1771-ben költözhetett Szabolcs megyéből Diósgyőrbe és Sándor fia, útközben született Kisgyőrben, ami az utazás irányának megfelel. Kászonyi Sándor iíjabb éveiről csupán annyit tudunk, amennyi az általa apjához írt és annak halála után magához vett leveleiből - amelyek most is megvannak - kitűnik. Tanulmányait valószínűleg Miskolcon végezte. 1795-ben már Torontál vármegye szolgálatában állt, mert atyjának az év szeptember 2-án azt írta, hogy tegnap meg volt a restaurátio, amely alkalommal II nótáriussá lettem és ugyancsak ezen a napon, vagyis szeptember elején a közgyűlésen nemességét kihirdették. 1799. május elsején lett első nótárius. 1800. május harmadik napján lett Torontál vármegye főjegyzője. 1805. június 2-án írt levelében bejelentette atyjának, hogy feleségül akarja venni Szalmásy Antóniát, aki 1805. június 19-én lesz 16 esztendős. Menyasszonyának atyja, Szalmásy Ferenc Bács vármegye táblabírája (assessora) és a Tiszai Coronális Districtusnak senatora volt. Levelében azt is közölte, hogy Szalmásy Ferencnek birtoka Ómoravicán van.

9 Ezért használta a Szalmásy család az ómoravicai előnevet. Azon kívül Becsén is volt birtokuk, s a Szalmásyak többnyire ott laktak.

1

0 Kászonyi Sándor, aki református vallású volt, közölte még ezen levelében, hogy menyasszonya vallására nézve pápista (catholicus) és hogy születendő gyermekeik vallására nézve a törvény diszpozíciója mellett fognak maradni. Menyasszonyának volt még egy testvére, Maximilián. Családunkban az apáról fiúra szállt hagyomány szerint a Szalmásy család őse Strohmayer, igen nagy vagyonú bécsi bankár volt. Születésének és halálának ideje ismeretlen. Keresztnevét sem tudjuk és azt sem, hogy feleségét, hogy hívták. Az ő fia lehetett Szalmásy Ferenc, Kászonyi Sándor feleségének, Szalmásy Antóniának az atyja, édesanyja pedig Farkas Anna volt. Farkas Anna atyjáról nincs adatunk. Anyjáról azonban a családi hagyomány fenntartotta, hogy az apja egy magas állású török úr volt, állítólag basa, aki Törökországban a szultánnál kegyvesztett lett, s hogy a szultán haragja elől kivonja magát, nyolc éves kislányával együtt Magyarországra szökött. Mindezt nagynénémtől, Kászonyi Katalintól hallottam, s még azt is, hogy ezen török ősünk Magyarországon lányával együtt felvette a Haill nevet és a mohamedán vallásról áttértek a katolikus vallásra. Ez a török lány volt Szalmásy Ferencné, született Farkas Annának édesanyja, illetve Kászonyi Sándor feleségének, Szalmásy Antóniának nagyanyja. Gádi" házunkban 1944-ben Szalmásy Antónia szüleinek és a török nagyanyának eredeti régi olajfestményű arcképei még meg voltak. Ugyancsak maradt Szalmásy Antóniáról egy olajfestményű arckép, amely őt még fiatal lányként ábrázolta. E kép Győr város ostromát követő napokban, 1945 márciusában elveszett. Szalmásy Antónia dédanyámtól maradt egy nagyon régi, vászonra festett olaj kép, barokk stílusú bronz rámában, amely Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolta. A képet 8 Tiszsaszentmárton kisközség Szabolcs vármegye tiszai járásában. 9 Bács megyei község, később Kossuth-falva lett a neve. 1

0 Óbecse Bács megyében van, azzal szemben a Tisza bal partján Torontál vármegyében van Törökbecse. 1

1 Gaád (Gáad, Gaad) 1913-tól Gád kisközség Torontál vármegye módosi járásában. 10