Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

G. MÓRÓ CSILLA: Egy köznemesi család története. A Blaskovichok rövid története

G. MÓRÓ CSILLA Egy magyar köznemesi család története A Blaskovichok rövid története A Pest megyében lévő tápiószelei múzeum gyűjteményének kialakulása a 19. század magyar reformtörekvéseinek jelentőséget tulajdonító nemzeti gondolat szellemében fogant. A terv gyökere a nagyszülő, Blaskovich Gyula korára, a reformkorra nyúlik vissza. Még gróf Széchenyi példáját követte Pyrker János László egri érsek azzal, hogy 1836-ban 192 festményt adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Értékes kollekciójának megmaradt darabjaiból az 1848 tavaszán Egerben tartott aukción Blaskovich Gyula (1806-1850) festményeket, metszeteket és egy lószerszámot vásárolt. A hevesi alispán ezzel korának nemcsak haladó értékmentő szellemiségét követte, hanem megteremtette egy köznemesi műgyűjtemény alapjait is. Blaskovich Gyula fia és unokái megtartották ezt a magyar táblabíró világot képviselő miliőt. Az országban egyedülálló módon egyben fennmaradt tárgy együttes múzeummá szervezése már az unokák, Blaskovich György (1878-1960) és János (1883-1967) személyéhez köthető. A 18. század végén a Blaskovich család öt vármegyében rendelkezett birtokkal és residencionális házzal. Jelen írásunknak nem célja e jeles família genealógiájának, birtok-és lakóviszonyainak a bemutatása, mivel ezt korábban megtettük.

1 A Blaskovich család története későn induló, de nagy ívet ígérő, mégis tipikusan magyar köznemesi családi pálya. Első ismert őse a török kiűzése után, a 18. század fordulóján társadalmi rangban, előképzettségben és hivatali pozícióban ott tűnt fel, ahol a Grassalkovichok. A párhuzamos indulást személyi és családi kapocs is erősítette, Blaskovich Sámuel (1680 k.-1737) Grassalkovich Juditot (1680. k.-1748), a későbbi Grassalkovich Antal herceg és kancellár nővérét vette nőül.

2 A család története teljes bizonysággal csak a Rákóczi-korig vezethető vissza. Ekkor élt és tevékenykedett két testvér: Blaskovich István és Sámuel. Korukra és személyükre az volt jellemző, hogy dönteniük kellett melyik táborba szálljanak, hová tartozzanak. „Apák és fiúk, testvérek és rokonok kerültek így egymás létét, vagyis birtokhoz való jogát tagadó meghasonlás1 G. Móró Csilla: A Blaskovich család útja a felemelkedéstől a műgyűjtésig. In: Blaskovich emlékkönyv. Szerk.: G. Móró Csilla, (Pest Megyei Múzeumi Füzetek, Új sorozat 1.) Szentendre, 1993.; A tápiószelei Blaskovich Múzeum története 19521992. In: Blaskovich emlékkönyv. Szerk.: G. Móró Csilla, (Pest Megyei Múzeumi Füzetek, Új sorozat 1.) Szentendre, 1993.; Egy magyar köznemesi család lakóviszonyai, életkörülményei a 18. század közepétől a 20. század közepéig In: Blaskovichok emlékezete. Szerk: G Móró Csilla, Tápiószele, 2003. 2 Grassalkovich Judit, Grassalkovich János (1656 k.-1716. Ürmény) és Egresdy Zsuzsanna (1662 - 1724) elsőszülött gyermeke. Az édesapa a kuruc időkben Botytyán János generális íródeákja, fogadott fia, majd 1710-ben hadbíró Ocskay László perében. Závodszky Levente: A Grassalkovichok. = TURUL, 1931. 66-83. p. 49