Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig

ben és többen települnek le a „községükben". Az elképzelhető megoldásokról a következőket vázolta föl a kéttagú küldöttség az újság szerint: „Közigazgatásilag Csanádpalotához tartozunk, ami 12 kilométeres távolságot jelent. Súlyosbítja a messzeséget a közlekedési nehézségek és az útviszonyok problémája. Csanádpalotától el kell kerülnünk. Két megoldás lenne a számunkra. Az egyik, hogy Kiskirályhegyeshez csatolják őket közigazgatásilag, azonban ez aggodalmakra ad okot, mert Kiskirályhegyes rendkívül kis község és nem tudná a fejlődés biztosítékát számukra megadni, a másik lehetőség - ami a településnek általános óhaja hogy önálló településsé alakítsák őket. "

2

JLeszögezték, tisztában vannak az önállóság feltételeivel. Ennek érdekében vállalnák, hogy a volt urasági kastélyt, amit korábban a kultuszminisztérium kapott meg - de az óta arról már lemondott és jelenleg néhány család lakik benne, - átalakítanák községházává. A küldöttség megígérte, hogy az új község életképes lesz, és anyagiak szempontjából fenntarthatja önmagát. Nyomatékkal kijelentették, hogy kérésüket a helyi politikai és társadalmi szervek egyöntetűen támogatják. Dr. Fodor Sándor vármegyei főjegyző megértéssel fogadta a küldöttség előterjesztését és megadta a szükséges felvilágosítást, zárta be tudósítását a Makói Népújság.

2

2 Az újabb fejleményt az ügyben Királyhegyes község képviselőtestületének 1948. január 15-i közgyűlése jelentette, amikor Gémes Pál és rajta kívül még 199 királyhegyesi lakos által aláírt kérelmet tárgyalták, ami a „volt Blaskovich nagybirtok egyes részeinek" Királyhegyeshez való csatolásáról szólt. A kérelmezők már nem az egész Nagykirályhegyes átcsatolását kérték, hanem csak azokat a területeket, (801 hold szántó, 400 hold legelő és 38 hold egyéb terület) amiket a földreform során királyhegyesiek kaptak meg. A kérelmet a közgyűlés egyhangú szavazással támogatta.

2

3 A határozatot Csanád megye alispánja megkapta és 1948. június 14-én kelt határozatával úgy döntött, hogy a kért területeket elszakítja Csanádpalotától és véglegesen Királyhegyeshez csatolja.

2

4 Az alispáni, részben kedvezőtlen döntésről még nem tudhattak a nagykirályhegyesiek, amikor fontos esemény zajlott le lakóhelyükön. A Csanád Megyei Földhivatal 1948. március 5-én Nagykirályhegyesen tartott helyszíni szemlét, amin részt vettek a csanádpalotai nemzeti bizottság, a csanádpalotai UFOSZ szervezetek képviselői a volt földigénylő bizottság tagjai és több helyi lakos. A szemle, majd a tárgyalás célja az 1946-ban megkezdett, de elhibázott és be nem fejezett házhelyosztás, illetve házhelyrendezés volt. Megállapították, hogy a majorban hetvennégy család lakik, és még hatvanan kérnek házhelyeket, amiknek nagyságát egyenként 600 négyszögölben állapították meg. A helyszínen tartózkodó járási főjegyző tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy „közeljövőben kilátásba van a nagykirályhegyesi településnek kisközséggé való minősítése, és erre tekin2

1 MAKÓI NÉPÚJSÁG. 1947. szeptember 7. 2

2 Uo. 2

3 CSML.ML.V.259. Királyhegyes község iratai. Kgy.jkv. 1948. január 15. A beadott kérelem nem maradt meg. 2

4 Uo. Kgy.jkv. 1948. augusztus 13. 64