Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig
lanná vált. 1944 őszén a Blaskovich uradalom 2079 kat. hold szántó területéből csak 626 kat. holdat vetettek be őszi gabonával, annak ellenére, hogy más településektől eltérően itt kedvezőbbek voltak a föltételek: 18 traktor, 1 gőzeke, 140 igavonó ló és 50 cseléd maradt a birtokon, s a vetőmagból is volt elegendő. 1 0 Nagykirályhegyes a 19. század közepétől, közigazgatásilag Csanádpalotához tartozott. A gazdátlan birtok ügyével Csanádpalota község képviselőtestülete 1945. február 3-i ülésén foglalkozott. Kenderesi István helyettes főjegyző bejelentette, hogy nála járt Kovács Béla a Blaskovich-féle uradalom intézője, akit a főispán teljhatalommal megbízott az uradalom vezetésével és megbeszélték az ügyek intézését, valamint a sürgős tennivalókat. A bejelentés után a helyettes főjegyző átadta a szót Kovácsnak, aki részt vett az ülésen. A megbízott intéző előadta, hogy az uradalom tulajdonosa elmenekült, oda nem tért vissza. Közölte, hogy a földek nem maradhatnak parlagon, ezért a főispán elrendelte, hogy a birtokot elsősorban csanádpalotai lakosoknak adják ki 5-10 holdas nagyságú parcelláikban kishaszonbérletbe. A testület kapott az alkalmon és az ügy lebonyolítására öttagú mezőgazdasági bizottságot hoztak létre, akiknek föladatává tették a kishaszonbérletre igényt tartók neveinek összeírását, továbbá minden mezőgazdasági ügyek intézését. 1 1 1945. március 17-én fogadta el a minisztertanács a földreformról szóló 600/1945. számú rendeletet. A jogszabály végrehajtásaként Csanádpalotán is megalakult a földigénylő bizottság. A bizottság néhány napos munkálkodás után javasolta a Makói Földbirtokrendező Tanácsnak, hogy Blaskovich Péter nagykirályhegyesi birtokát, amely összesen 3969 katasztrális holdat tett ki kobozzák el azzal az indokkal, hogy a birtokos „népellenség, munkások kizsákmányolója volf. A földbirtokrendező tanács eleget tett a kérésnek és 1945. április 5-én meghozta határozatát, ami alapján Blaskovich összes földjét, valamennyi mezőgazdasági eszközét, élő és holt gazdasági felszereléseit, épületeit elkobozták a magyar állam javára. A Budapesten tartózkodó Blaskovich Péter április 18-án keltezett levelében kifogásolta, hogy az elkobzásról határozatot nem kapott, arról csak hallomásból tud. 1 2 A hivatalos értesítés után Blaskovich fellebbezett. Az ügy évekig elhúzódott. Az Országos Földhivatal végül 1949. augusztus 11-én döntött. A döntésben helyt adtak Blaskovich Péter többszöri fellebbezésének. Helyt adtak annak a tanúkkal igazolt védekezésének, hogy a felhozott vádak: embertelen magatartás, munkabérügyek, járandóság ki nem adása stb. nem feleltek meg a valóságnak. Az is bizonyossá vált, hogy a szegedi és a budapesti népügyészség, sőt az államvédelmi hatóság Blaskovich ellen soha, semmilyen ügyben eljárást nem indított. Ez a döntés azonban csak annyit jelentett, hogy az elkobzási jogcímet visszavonták, illetve elrendelték a földbirtok megváltását. Az ítélet alapján a volt tulajdonos elvileg vissza1 0 Szabó István: Agrárforradalom a Viharsarokban. Akadémia Kiadó. BP. 1976. 45. p. 1 1 CSML.ML. V.255.a. Csanádpalota község iratai (továbbiakban: Csp.) Közgyűlési jegyzőkönyv (továbbiakban: kgyjkv.) 10. kötet. 1945. február 3. 1 2 CSML. CSMFi. 49160/1949. 7.t. 59
