Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

G. MÓRÓ CSILLA: Egy köznemesi család története. A Blaskovichok rövid története

len. 1897-ben Tiszaföldváron 1187, Törökszentmiklóson 5147 hold földet bírtak a Blaskovichok. A legfiatalabb fiú, Ernő (1834-1911) örökölte a 6872 katasztrális holdas tápiószentmártoni uradalmat.

1

8 A nagykirályhegyesi földeket, a birtokszerző Bertalan harmadszülött fia, István kapta. Nevére 1863-ban írták. Az ő személyéhez köthető az eredetileg 7 szobából álló úrilak 28 szobásra bővítése, valamint 1910 körül a színes üvegablakokkal ellátott kápolna építése. Blaskovich István a templomocska építését felesége 1910-ben bekövetkezett halála miatt szorgalmazta. Blaskovich István nejével, zombory Rónay Amáliával és nyolc gyermekével élt a nagykirályhegyesi uradalomban, 1917-ben bekövetkezett haláláig. Az 191 l-es gazdacímtár már két fiát: Blaskovich Aladárt (18621937) és Ernőt (II) (1871-1949) jegyzi tulajdonosként, akik fejenként 2611 holdat bírtak. Aladár a tápiószentmártoni uradalmai is megörökölte nagybátyjától, Ernőtől (I), így ő lakhelyét Pest megyébe tette át.

1

9 1925-ben már a fiatalabb Blaskovich fiút, Ernőt (II) jegyzik a gazdacímtárak. A birtokon eredményes gazdálkodás folyt, az állattenyésztésből különösen a ménes érdemel említést. A 19. század végén, 20. század elején a jó gazdálkodás, kiváló magán ménes tartása terén azonosak voltak a Blaskovichok családtagok uradalmai, mind Pest, Szolnok és Csanád vármegyében. A második világháborút megelőző évtizedekben Ernő (II) fiai: Péter (1902—) és Ernő (III) (1903-1964) vitték a major ügyeit. A Blaskovich család 1944 augusztusában hagyta el a királyhegyesi rezidenciát. Vagyonuk döntő többsége a kúriában maradt. A fentiekből kitűnik, hogy a 20. században a Blaskovich család birtokainak nagy része Pest, Szolnok és Csanád megyében volt, s e földek Blaskovich Bertalan leszármazottainak tulajdonában álltak. Blaskovich Gyula hevesi alispán unokái, György és János egy kisebb uradalommal (443 k. h.) rendelkeztek Ugocsa megyében, Tiszaújhelyen. A család ezen tagjai e földbirtok 1911. évi eladása után települtek vissza Pest megyébe, a rokonok közelébe. Tápiószelén a sorsfordító idők ellenére nemcsak a neoklasszicista udvarház épülete maradt meg, hanem a három nemzedék által gyarapított családi múgyüjtemény is. így a tápiószelei Blaskovich Múzeum ma Magyarország egyetlen köznemesi kúriamúzeumaként egyedülálló módon tárja a nagyközönség elé e réteg, a köznemesség tárgyi világának emlékanyagát, a Blaskovichok nemes emlékezetét. 1

8 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. k., Gazdacímtár. Bp., 1897. 1

9 Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi Gazdacímtár. Bp., 1911. 196. p., 555. p., 816. p.; A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. k, Gazdacímtár. Bp., 1903. 53