Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

NAGY IVÁN: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok. Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében

NAGY IVÁN A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében Mint tudjuk, a népzenekutatás a néprajz egy sajátos területe. Ez a megállapítás nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen a népzenegyűjtést legkorábban klasszikus műveltségű zenészek kezdték el, akiknek érdeklődése elsősorban a zenére és annak jegyeire (dallam, ritmus, díszítés, stb.) és a dallamok típusvizsgálatára terjedt ki. Azonban hamarosan kiderült, hogy a zenei jelenségek a hagyományos kultúra összetett rendszerében léteznek, és nem választhatók el a szövegtől, az előadóktól, a helyzettől és a környezettől, ahol az adott dallam elhangzott, stb. A dolog természetéből adódóan hamarosan akadtak olyan kutatók is, akik a zenei jelenségeket a lehető legszélesebb összefüggéseiben vizsgálták.

1 Magam ebben a munkában Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésének azt a szeletét szeretném bemutatni, amelyek segítenek megérteni, hogy az un. „dudáshagyomány" hogyan illeszkedik bele az előbb említett hagyományos kultúra összetett rendszerébe. Ehhez rögtön az elején tisztáznunk kell, mit értek dudáshagyomány alatt. Ez a terminus technikus magában foglalja a teljes dudával kapcsolatos zenei hagyományt (hangszeres és vokális zene) és a népi kultúra különböző ágait érintő, de a dudával kapcsolatos minden más hagyományt is (hangszerkészítés, hiedelmek, népszokások, stb.). Ezek után nyilvánvaló, hogy a bemutatott adatok nem zenei részhez tartoznak, és formájuk alapján szöveges adatok. Nem véletlen Szomjas-Schiffert György kiválasztása, hiszen munkája a csallóközi népzenekutatás viszonylatában - Bartók Béla

2 és Ág Tiboré

3 mellett - az egyik legjelentősebb. Mindez abból a tényből következik, hogy 10 év alatt összesen 86 községben végzett tervszerű kutatást, aminek végeredménye közel 2000 lejegyzett adat. Magától értetődően ezt a munkát azóta sem tudta senki túlszárnyalni. Szomjas-Schiffert Györgyöt

4 népzenegyűjtés céljából a Szlovák Tudományos Akadémia hívta meg 1957-ben. A kutatást 1958, 1962, 1965 és 1967-ben folytatta tovább. Érdekes, hogy ezeket az éveket Hajnal vagyon, szép, piros című munkájában ő maga adta meg, de a lejegyzésekben más dátumok szerepelnek. A gyűjtés során 86 községet keresett fel. Volt olyan 1 A témát Agócs Gergely Ördöngös muzsikusok a Felföld hagyományos zenei kultúrájában című írásában részletesen feldolgozta. 2 Bartók 1910-ben járt a csallóközi Nagymegyeren, ahol az összegyűjtött 94 dallam közül 7 hangszeres (duda) felvétel 3 Ág Tibor 1959 és 1992 között 56 csallóközi községbe 93 alkalommal gyűjtött népzenét 4 Szomjas-Schiffert György (1910-2004) 1945-től a MTA Népzenekutató Csoportjának vezető munkatársa volt. 161