Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

TÓTH FERENC (történész, Makó) Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink

1961-ben Kossuth-díjjal, 1965-ben Gutenberg-díjjal, 1974-ben Tótfalusi Kis Miklós-díjjal ismerték el. Vén Emil (1902-1984) Egy ideig Makó adott számára menedéket, itt kapta az első elismerést. Jól érezte magát a Maros-parti városban, később is szívesen gondolt vissza sikereinek színhelyére. Rudnay Gyula 1925-ben rábízta a makói művésztelep vezetését. Espersit János vendégszeretetét hosszabb ideig igénybe vette, ugyanis három évre kitiltották a fővárosból. Makón ismerte meg az Alföld hangulatát. Külföldi tanulmányútja után egy darabig még Makón lakott. 1935ben a makói lapban ezt olvashatjuk: „ide mindig visszahúzza valami ősi, leküzdhetetlen gravitációs erő, s a makói föld érintésétől megújul művészi ereje". Művészetében szülőföldjéről hozott magas hőfokú mediterrán szellemiség találkozott az Alföld kiegyensúlyozott nyugalmával, természetes egyszerűségével. Művészetének meghatározója a káprázatos színesség, de a szerkesztési műgond és az elmélyült iskolázottság. Szilvásy Nándor (*1927) Illusztrátorként kezdte, aktív alkotó korszakában a reklámgrafika sztárja, „nyugdíjasként" a grafikus ceruzáját fölcserélte a festő ecsetjével. Plakátjai kimondottan látványosak, blikkfangosak, hiszen Szilvásy Nándor tudja, hogy a plakátnak meghökkentő benyomást kell kiváltania. Nem véletlen, hogy a 6. Magyar Plakátkiállításra készült lapján nem egyszerűen kiáltó, hanem ordító figurát alkotott. Plakátjainak hangulatát az adott téma határozza meg. A Szomjúság falragaszán egy halálra ítélt város megmentőinek: asszonyoknak és gyerekeknek árnyékképei alul betűkké formálódva szintén a fájdalmat, dermedtséget, tragédiát fejezik ki. A kép és a szöveg eszmei és hangulati egységet alkot. Intellektuális művész. Előadásmódját az elegancia, a mozgalmasság, a képzőművészeti mentalitás, a finom rajz, a humor, az irónia jellemzi. A Szilvásy-oeuvre sokféleségében is egységes. Tervezői grafikai pályája csúcsán, 1990-ben Budáról Révfülöpre költözött, falragaszok helyett táblaképeket kezdett festeni. Absztraktexpresszionista festőként végre kiélheti magát a tobzódó színekben. Keveredik bennük a valóság és az absztrakció, az ösztönösség és a tudatosság, a szárnyaló fantázia és a szigorú rend. A mozgás dinamikája és a színek tobzódása uralja képeit. Bángi Mária (*1927) Csíkszeredáról menekültként került Makóra, a nyolcadik gimnáziumi osztályt itt végezte, így lettünk osztálytársak. Székelyföldről hozta magával a népi textília iránti elkötelezettségét. Érettségi után fölvették az Iparművészeti Főiskola textil szakára. A főiskola ipari beádlítottsága miatt a második évtől szakosodniuk kellett, ő a gyapjúipari szövött-anyag tervezését válasz152