Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

TÓTH FERENC (történész, Makó) Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink

TÓTH FERENC Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink A nemrégiben elhunyt Dankó Imre debreceni múzeumigazgató figyelt föl arra, hogy a magyar városok közül - lélekszáma arányában - Makó adta a legtöbb jeles személyt az országnak, világnak. Ez a megállapítás a város képzőművészetére is érvényes. A Maros-parti város egy Kossuth- és hat Munkácsy Mihály-díjas művészt mondhat magáénak. Díjazott művészeink közül itt anyakönyvezték Lengyel József könyvművészt, Szilvásy Nándor és Kocsis Imre képzőművészt, valamint Kótai Tamás grafikust. Makóinak tekinthetjük azokat is, akik otthonra leltek városunkban, mint Vén Emil, Bángi Mária vagy Imre Mariann. Lengyel József (1904-1978) Nyomdai betűszedőként indult pályája, de önműveléssel a huszadik század elismert könyvművésze, foto-grafikusa, tipográfusa lett. Nyomdász tanulónak szerződött, és a makói nyomdáknál alkalmazták. Közreműködött József Attila első verses füzetének - az „illegális" kötetként emlegetett kis könyvecskének - szedésében. Rábízták a Hollósy Kornélia Színház plakátjainak készítését, ezért a diák állóhelyre szabadjegyet kapott. Számon tartotta az 1925-től Makón vendégeskedő Rudnay művésztelep tagjainak működését. Alkalmazott grafikai szárnypróbálgatásai is makói gyökerűek. Stelázsipapír céljára linóleummetszetet készített, amit a nyomda a helyi papírkereskedők részére ki is nyomott. 1927-ben Budapestre költözött, a Fővárosi Nyomdában helyezkedett el, 1930-tól a Hungária Nyomdában dolgozott, 1945-től 1948-ig a Független Nyomda igazgatója, majd 1969-ig a Kossuth Nyomda igazgatója. Pesten kapcsolatba került Moholy-Nagy Lászlóval, tagja lett a Kassák Lajos vezette Munka-körnek. Kassák révén ismerkedett meg a fotómontázzsal. Korai munkái a kassáki kép-architektúra szerkesztési elvét követték. Az ábrázolás elemeit kontrasztosan állította szembe, az ebből adódó feszültség és dinamika munkáinak visszatérő jellegzetessége. Lengyel Lajos maradandót könyvművészként, könyvtervezőként alkotott. Az általa képviselt avantgárd irányzat a klasszikus tipográfia szépségeszményétől való elfordulást jelentette. Elvetette a konvencionális formákat, de átmentette a hagyományból pl. az egyensúly elvét. Szerinte a tipográfia új ritmusa az aszimmetriában fejeződik ki. A tipográfiának kisugárzó erejűnek kell lennie. Mesterségbeli tudása az 1941-ben megjelent Babits-emlékkönyv borítóján összegződik. Könyvművészetének csúcsa az Alberto album. Az egyszerűségében is megragadó borítón Alberto félig absztrakt szobrát betűszimbólummá, a műanyagkötésen pedig kis montázzsá alakította. A könyv minden oldalpárját bensőséges líra hatja át. Ezt a művét 1964-ben a lipcsei Könyvművészeti Versenyen aranyéremmel tüntették ki. Könyvtervezői munkásságát 151