Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

TÓTH FERENC (történész, Makó) Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink

TÓTH FERENC Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink A nemrégiben elhunyt Dankó Imre debreceni múzeumigazgató figyelt föl arra, hogy a magyar városok közül - lélekszáma arányában - Makó adta a legtöbb jeles személyt az országnak, világnak. Ez a megállapítás a város képzőművészetére is érvényes. A Maros-parti város egy Kossuth- és hat Munkácsy Mihály-díjas művészt mondhat magáénak. Díjazott művészeink közül itt anyakönyvezték Lengyel József könyvművészt, Szilvásy Nándor és Kocsis Imre képzőművészt, valamint Kótai Tamás grafikust. Makóinak te­kinthetjük azokat is, akik otthonra leltek városunkban, mint Vén Emil, Bángi Mária vagy Imre Mariann. Lengyel József (1904-1978) Nyomdai betűszedőként indult pályája, de önműveléssel a huszadik század elismert könyvművésze, foto-grafikusa, tipográfusa lett. Nyomdász tanulónak szerződött, és a makói nyomdáknál alkalmaz­ták. Közreműködött József Attila első verses füzetének - az „illegális" kö­tetként emlegetett kis könyvecskének - szedésében. Rábízták a Hollósy Kornélia Színház plakátjainak készítését, ezért a diák állóhelyre szabadje­gyet kapott. Számon tartotta az 1925-től Makón vendégeskedő Rudnay művésztelep tagjainak működését. Alkalmazott grafikai szárnypróbálgatá­sai is makói gyökerűek. Stelázsipapír céljára linóleummetszetet készített, amit a nyomda a helyi papírkereskedők részére ki is nyomott. 1927-ben Budapestre költözött, a Fővárosi Nyomdában helyezkedett el, 1930-tól a Hungária Nyomdában dolgozott, 1945-től 1948-ig a Függet­len Nyomda igazgatója, majd 1969-ig a Kossuth Nyomda igazgatója. Pesten kapcsolatba került Moholy-Nagy Lászlóval, tagja lett a Kassák Lajos vezette Munka-körnek. Kassák révén ismerkedett meg a fotómon­tázzsal. Korai munkái a kassáki kép-architektúra szerkesztési elvét követ­ték. Az ábrázolás elemeit kontrasztosan állította szembe, az ebből adódó feszültség és dinamika munkáinak visszatérő jellegzetessége. Lengyel Lajos maradandót könyvművészként, könyvtervezőként alko­tott. Az általa képviselt avantgárd irányzat a klasszikus tipográfia szépség­eszményétől való elfordulást jelentette. Elvetette a konvencionális formá­kat, de átmentette a hagyományból pl. az egyensúly elvét. Szerinte a tipográfia új ritmusa az aszimmetriában fejeződik ki. A tipográfiának kisu­gárzó erejűnek kell lennie. Mesterségbeli tudása az 1941-ben megjelent Babits-emlékkönyv borítóján összegződik. Könyvművészetének csúcsa az Alberto album. Az egyszerűségében is megragadó borítón Alberto félig absztrakt szobrát betűszimbólummá, a műanyagkötésen pedig kis montázzsá alakította. A könyv minden oldal­párját bensőséges líra hatja át. Ezt a művét 1964-ben a lipcsei Könyvmű­vészeti Versenyen aranyéremmel tüntették ki. Könyvtervezői munkásságát 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom