Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

MAROSVÁRI ATTILA: Munkástanácsok Makón az 1956-os forradalom idején

lésben zavar állhat be, már pedig a vállalat a népnek kenyérrel való ellátását mindenképpen biztosítani kívánja."

1* A nap folyamán a munkástanácsok együttesen követelték, hogy a rendőrség se fegyveresen, se fegyvertelen jelenlétével ne akadályozza a fölvonulások, gyűlések és más rendezvények megtartását.

1

5 A Makói és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat munkástanácsa okt. 30-án alakult meg. Követelései jóval radikálisabbak voltak, mint a korábban megalakultaké. Itt már elvárásként fogalmazódott meg a szabad választás a demokratikus pártok bevonásával, a politikai foglyok szabadon bocsátása, vagy „a tótkomlósi olajkutak megnyitása",

1

6 ezek a követelések az előző napi városi 22 pontos felhívásban sem szerepeltek. A munkástanács fontos feladatának tartotta a mértéktelen felvásárlás megakadályozását, ezért - a Nemzeti Bizottság jóváhagyásával - az iparcikk üzleteket további intézkedésig bezárták.

1

7 Ennek az intézkedésnek oka - gazdasági racionalitásán túl - minden bizonnyal abban található meg, hogy a vállalatnál a munkástanács létrejötte ellenére a korábbi vezetők a helyükön maradtak, és nem engedték a készletek mértéktelen felélését. Ugyanez történt a Földműves Szövetkezetnél is.

1

8 A Szegedi Konzervgyár makói telepén okt. 31-én választottak munkástanácsot. Követeléseik között fontos pontot jelentett a telephely bővítését és önállósodását célzó javaslatuk, követeléseik többi része az okt. 29-én elfogadott városi 22 pontos kiáltvány tartalmi elemeit követte.

1

9 Ugyanezen a napon alakult meg a Pedagógusok Forradalmi Tanácsa, mely körlevélben szólította fel a makói járás pedagógusait, hogy gondolják végig a közoktatás megújítására vonatkozó javaslataikat (iskolapolitikai ügyek, így iskolafenntartás, iskolaszervezet, tantervek, pedagógusképzés; dologi ügyek, így épületek, felszerelések, fizetés- és nyugdíjrendszer; valamint személyi ügyek, így a rehabilitálások, „diszkvalifikálások" és szakszervezeti hatáskör). A fenti ügyek megvitatására nov. 3-ra egy konzultációt szerveztek, melyre községenként legalább 2-2 tagot vártak.

2

0 Ennek megtartásáról, és az ott született javaslatokról nem maradtak meg adataink, így valószínűsíthető, hogy a rendezvény elmaradt. Okt. 31-én munkástanácsot választottak a városi tanácsnál is, elnöke Jankai Béla, a városi földhivatal munkatársa lett. A Nemzeti Bizottság okt. 31-i ülése jegyzőkönyve szerint a városi tanácsi munkástanács nevében Kováts Géza együttműködési készségükről biztosította a bizottság tagjait. „A dolgozókat arra hívja fel, hogy legyen vége a gyűlölködésnek, a marakodásnak, s építsenek hidat a lelkek között. [...] Munkatársait munkába szólítja azzal a jelszóval, hogy előre a Nemzeti Bizottság után."

2

1 A városhá1

4 JAM TD. 75. 184. 1., Tóth 1996. 5. p. 1

5 Bálint 1996. 130., Bálint 2006. 44. p. 1

6 JAM TD. 75. 184. 1., Tóth 1996. 9-10. p. >7 JAM TD. 75. 186. 1., Tóth 1996. 18. p., Bálint 2006. 65. p. •

8 MVL XXIII. 501. 1763/1957. 21. pont. 1

9 JAM TD. 75. 184. 1., Tóth 1996. 24-25. p. 2

0 JAM TD. 75. 184. 1., Tóth 1996. 23. p. 2

1 JAM TD. 75. 185. 1., Tóth 1996. 15. p. 147