Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Csanád vármegye egészség- és kórházügye az újjátelepüléstől 1831-ig

Ez a szemlélet tartós volt. Az 1836-os esztendő szokatlanul sok betegséget és halált hozott. Meskó János (1805-1892) vármegyei főorvos évente készített jelentései közül az 1836—37-ről szólóban így írt: „nagy érdekű kérdés támad miben él tehát a levegő körnek hibás alkotása, és mi okozza ezt? ezen kérdésnek meg fejtése e mái napig a természet meg magyarázhatatlan titkaihoz tartozik."

8 1855-ben Palugyay Imre is hasonlóképen vélekedik Békés és Csanád vármegyével kapcsolatban: „az egész megyét általlában bőven járják a szelek: ez kedvező az egészségi állapotra. Azonban e szeleknek a vidéki 'endemicus' és az évnek különböző időszakaival együtt járó (epidemicae annuae) kórokat illetőleg csak közvetített befolyásuk lehet, a mennyiben azon kórok a helybeli föld- és gőzköri (telluricus és atmosphaericus) hatásoknak, mint fő tényezőknek eredményei."

9 Riegler Zsigmond vármegyei főorvos a 18-19. század fordulóján tehát korszerűnek mondható ismeretekkel rendelkezett. Nyitott volt az új eljárások felé, különösen érdeklődött a himlő iránt. Edward Jenner 1796. május 14-én alkalmazta először a himlőoltást, Riegler pedig 1802-ben vezette be Békés vármegyében.

1

0 A jelentésében megemlékezik sikeres népi gyógymódokról, betegségek népi elnevezéséről (pl. pokolvar) és a korban még általánosan, majd minden betegségre alkalmazott érvágásról, de az ellátásra szolgáló helyről még nem adott hírt, legfeljebb a vármegyei sebész szállíttatta lakására betegét.

1

1 A század végén azonban már volt betegápoló ház. Az 1791-ben felállított katonai kórház ágyneműjét a város adta. 1809-ben a katonai „tisztkvártélyt" alakították kórházzá.

1

2 Szirbik Miklós (1781-1853) református prédikátor erről így emlékezett: „Katonai Tisztikvártély, egy nagy négyszegű, 's két útszára szolgáló udvaron: egy Kapitány', egy Fő Hadnagy', egy Al Hadnagy', egy Strázsa Mester', és egy Orvos' számára; részszerént cseréppel, részszerént gyékénnyel fedve."

1

3 1809-ben Köhler Antal seborvos vezetésével a református egyház 8 ágyas ispotályt rendezett be, amely Szirbik Miklós lelkész szerint: „Csak egy szobából s konyhából áll; a szobában vágynák ágyak, asztal, székek; felvétetnek belé a minden gyámolítás nélkül való betegek, tápláltatnak, s melléjük gondviselő rendeltetik." A többi egyház is létesített kórodákat. 1853-ban a reformátusok 7, a római katolikusok 10, a görög katolikusok 4 ápoltról gondoskodtak, ha gondoskodtak...

1

4 Az egyházak „kórházai" a valóságban inkább a nyomorgó, beteg és munkaképtelen idős embernek vagy éppen a nyomorék gyermekeknek nyújtottak menedéket, ahol szakszerű ellátásukat alig tudták megoldani. Ismert Medvecki Mihály szélütött esete 1863-ból, aki a katolikusok „kórházában" az éhhalállal küszködött. Eleimet betegtársaitól kapott és az aszály miatti ínség enyhítésére kapott segélyből próbálta tengetni életét.

1

5 A gyógyítás mellett a legfontosabb feladat a nép okítása volt, hogy elűzzék az „orvosok és patikától való iszonyt, így a kötés, rontás, igézés, ráolvasás, nyakbakötés babo8 Meskó János feljegyzése... Csvm. fóórv. ir. 1830-1849. IV.A.10. CsML 9 Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása Pest, 1855. 30. 1

0 Békésarchiv 1810-47. 1

1 Riegler Zs:. Csanádvármegye i. m. 4-5. 1

2 Diósszilágyi Sámuel. Közegészségügy. In. Makó. Szerk. Barna János. Bp., 1929.232. 1

3 Szirbik Miklós: Makó várossának közönséges és az abban lévő reformata ekklé'sianak különös leírása. Makó, 1926.28. 1

4 Tóth Ferenc: Makó. In. Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk: Tóth Ferenc. Szeged. 2000.226. 1

5 Sipos István: Makó és az 1863. évi országos aszály. Makó, 2001.11. 4